Vége van a télnek.
Most épp 5 fok van és nagyban olvad. Valószínű holnap reggelre már alig lesz valami a 12cm hóból. Már Marcus leverte a hóember fejét, mert alig tartotta valami, a hókutyánk is fejetlen lett délutánra.
De legalább megtudtuk, hogy mire lehet számítani. Apa azt mondja, hogy a leghidegebb januárban, februárban és márciusban szokott lenni. Ez még semmi nem volt.
Lehet, hogy ha haza megyünk otthon kéne maradni?

Megfigyeltem túlélési eszközöket télvízidejére.
Idős néniknek van cipőre csatolható pótsarok, amelyik gumiból van és kis tüskék állnak ki belőle, hogy ne csússzon el az ember. Nem tudom miért csak néniken láttam? Majd még figyelek.
És láttam még idős embereknél olyan botot, aminek szintén tüske áll ki az aljából. Lehet, hogy az mindig ott van, csak be lehet húzni.
Ilyenek ezek, nem nyavalyognak a tél miatt, hanem kitalálnak minden félét, hogy hogy lehet túlélni. Hát, akinek muszáj...

Holnap lesz Leventééknél a Pikkujoulu. Vinni kell egy kis ajándékot. Bementünk a városba, a tiimari nevű papír-írószerben vettünk ajándéknak valót, meg voltunk könyvtárban. Busszal mentünk-jöttünk.
Ez a kis Csipesz annyit akaratoskodott! Néha kicsit nehéz vele.
Megnéztük a kivilágított sétálóutcát is. Nagyon tetszett a gyerekeknek.
Olyan kb. mint Szegeden szokott lenni.

Ez a svéd színház. Valami elállítódott megint ezen az új fényképezőgépen.
A valóságban sokkal világosabb volt.

A sétáló utca. Ez is világosabb volt.

Apa pedig az egy hetes ingyen bérletét tornázkodta le éppen.
Abban az épületben, ahol a cége is van, az alagsorban működik egy ilyen fitnesz klub. Futópad, bicajok, erősítőgépek. De vannak különböző mozgatós foglalkozások is. Aerobik meg ilyenek.
Ma valami jóga alapokra épülő tornázkodást próbált ki Apa. Pilates. Tetszett neki. Ő volt az egyetlen hímnemű résztvevő.

Nekem is kért egy ilyen egy hetes bérletet. Ez most valami akció, biztos próbálják becsalogatni az embereket.

Csipeszke vette tegnap ezt a csokor rózsát.


Valamiért két euroért vesztegettek 10 szálat. Az olcsó. Ennyiért ritkán lehet virágot kapni. A K-citymarket virágboltjában ráadásul. Csipi kiválasztotta, odavitte a néninek, az kérdezte tőlem, hogy becsomagolja-e. Gondolom azt kérdezte, mert igent mondtam, ő meg becsomagolta.
A másik néninek meg odaadta a két eurot. Aztán hazáig húzta a csomagot. Már írtam, hogy a finnek a becsomagolt csokor tetejére kötnek egy madzagot és annál fogva hurcolják a virágokat. Csipesz is azt a madzagot fogta, csak olyan kicsi, hogy így is a földig ért a csomag.

Csipeszke most már mondja a magáét egész nap.
Még mindig hiányoznak az szóeleji mássalhangzók, ezért nem mindig tudjuk, hogy miről van szó.
De nagyon aranyos.
"Nem Oly agyok, anem Anka, oké Arcikám!" (Nem Moly vagyok, hanem Blanka, oké Marcikám!)
De ha a fiúk olyat játszanak, hogy valamilyen állatok, akkor ő is beszáll.
"Nem Anka agyok, anem iskuta." És mászik négykézláb és ugat.
Ma meg húzott maga után egy takarót és mondta, hogy "irálynő agyok".

Ha valami nem tetszik neki, akkor rendezkedik.
Most Levente bemászott az ágyába.
Csipi: Ásszá ki! Aszt ondtam, ásszá ki!

Ha megunja, hogy beszélgetünk és nem figyelünk rá elkezd kiabálni, hogy "tönd, aszt ontam tönd!"

A kis kosarának véletlenül kikötötte a bélését tartó gumit és kijött a bélés. Csipesz: "Ó, jaj Issenem, eltőtt!" Az elszakadtra is azt mondja, hogy eltört.

Valamelyik nap úgy értettük, hogy azt mondja, hogy "Beaktam a okot." Milyen pókot kaptál be?
Elmondta még háromszor és aztán megmutatta, hogy mit csinált. Berakta a Vukot a DVD lejátszóba.

A DVD-ket el kellett pakolni magasra, mert egy időben állandóan cserélgette őket a lejátszóban.
Kitalálta, hogy valamelyiket meg akarja nézni, azt berakta, szólt, elindítottuk, de 5 perc múlva már kiszedte és másikat rakott be. Összemaszatolta őket, nem lehetett lejátszani, úgyhogy konfliktus megelőzésképpen elpakoltuk a DVD-ket.

Ha nagyon akarná le tudná szedni őket. Mindent elér. Fog egy széket és odatolja ahova kell. Tudja, hogy először ki kell nyitni a hűtőt és csak utána odatolni a széket, mert különben a széktől nem fogja tudni kinyitni az ajtót.

Kis szörnyike, nincs tőle biztonságban semmi. Figyelni kell, hogy éppen miben mesterkedik.

A bilizést már teljesen önállóan intézi. Néha már túl önálló és nem szól, ha kakált, hanem megtörli a fenekét és próbálja beönteni a produktumot a WC-be. Csak az nem mindig történik baleset mentesen. De különben nagyon ügyes, sokszor nem is tudom, hogy mikor pisilt utoljára, csak azt látom, hogy nem üres a bili.

Csipike szemébe lógó hajjal, a terasz udvarunkon, hó esés előtt valamikor

Valamelyik nap levágtam elöl a haját. Egy ideje már nem vágtam, mert olyan pici az arca, hogy inkább csatot tettünk bele, hogy a homlokában se legyen haj, nagyobb darab látszódjon az arcocskájából. De állandóan kiszedte a csatokat és a szemébe lógott a haja. Úgyhogy feladtam a kísérletezést.
Majd később újra megpróbáljuk.

Azt írja itt ez az időjárás kijelző, hogy -3 fok van, de -15-nek lehet érezni.
Hát kb.
Voltunk este megint a gyerekekkel a sportcsarnokban mozgatni őket. Frankó hófúvás volt. Meg van is azóta is.
Mielőtt elindultunk én elmentem futni, de feladtam, mert irtó szél volt és vágta az arcomat a hó.
Tegnap vettünk a kocsira takarót is. Kicsit kicsi neki, pedig XL-st vettünk. De csak kevesebb jeget kell majd az ablakokról kaparni, meg havat söpörni holnap. Ha le nem szakítja a szél az egészet.

Semmi különöset nem csináltunk. A gyerekek szánkóztak délelőtt, én ebédet főztem, Apa még mindig autórádiót próbált szerelni. Délután kicsit tanultunk Marcival, meg elmentünk a sportcsarnokba. Ennyi.

Délelőtt Csipesz nem akart semmiáron felöltözni, pedig ki akart menni a fiúk után. Ezért Apa kiküldte úgy, ahogy volt, hátha megtapasztalja, hogy hideg van és hajlandó felöltözni.
Body, harisnya, csizma. Csizmát az húz, tegnap Apa elfelejtett ráadni és anélkül nem volt hajlandó kimenni. Lehet, hogy az is annak köszönhető, hogy mikor valamelyik nap nem akart húzni, kiraktam a teraszra, hogy érezze, hogy milyen hideg a talaj.
Arra is hamar rájött, hogy fel kell öltözni, mert különben megfagy az ember gyereke. Bátran elindult a fiúk után, de aztán hozzáért a keze a hóhoz valamelyik bokron és gyorsan visszafordult. Kb. 5 m-t távolodott el az ajtótól.
A szülői kínzások ellenére meggyógyult a megfázásból.

Ugyanezek képekben:

A srácok az új szánkójukkal. Nem valami jó a kép, mert messziről van fényképezve,
Apa nem akart belemenni a nagy hóba.

Csipesz befelé menekül

Levente a sportcsarnokban, egy szivacsokból összetépőzárazott házikóban

Levente kitalálta, hogy lefut 3 kört a futópályán. És lefutotta.

Floorballoznak a fiúk

Csipeszkének ez volt a kedvence. Nagylabda kergetés.

Most kaptunk emilt az igazgató bácsitól, hogy Ms Robertson nem jön vissza karácsony előtt. Én nem tom mi baja lehet.
Szerencsétlen kölkök.
Most legalább már jó ideje ugyanaz a tanítónéni helyettesítette, de holnap már más lesz, jövő héten megint más, de legalább egész héten ugyanaz, utána még nem tudják.
Marcus arra próbál emlékezni, hogy akit írnak helyettesítőnek az tanította-e már őket és kedves volt-e vagy sem.

Leventééknek holnap lesz a Halloween partyuk. Már tegnap az iskolában a denevér jelmezében volt, ma már csak tökéletesíteni kellett.
Tegnap vettem egy textil ragasztót.Varrni lehet vele. Vékony csíkba odanyomom a ragasztót, rásimítom a másik anyagot, tíz perc múlva már annyira megköt, hogy fel lehet próbálni, fél óra múlva teljesen száraz. 90 fokon lehet mosni és vasalható. Gyorsabban halad, mint varrógéppel. Persze mindenre nem jó, de jelmez készítéshez tökéletes. Ma szét akartam húzni amit tegnap ragasztottam, mert rosszul állt a denevér füle, de nem tudtam. Szóval bontani a varrást nem lehet.

Csipesznek megtanította Marcus a nevét. Mikor olyanja van, kikéri magának, hogy a fiúk Molynak hívják. "Én nem Oly agyok, anem Banka." A Csipesz ellen még nem emelt kifogást.

Ez a Csipesz annyira jó pofa tud lenni. Mostanában mindent elismétel amit mondunk, Leventének minden mozdulatát leutánozza. Most este Levente leugrott a fellépőről, 15 cm magasságból. Előtte ott hókusz-pókuszozott. Hó-hó-hopp, mintha olyan nagy dolog lenne leugrani ilyen magasból. Erre Csipesz egy fél óráig ezzel szórakozott, hogy felmászott a fellépőre, hadonászott, meg mondott minden félét, közben egyfolytában, Anya szézd! Anya. Anya, szézd! Aztán nagy lendületet vett és leszaladt, mert még nem tud ugrani.
Tegnap amikor sétálásból visszaértünk, Levente mondta, hogy még kint marad egy kicsit játszani, és közben jobbra el indián szökdelésben, Csipesz utána, ugra-bugrálva és közben ő is kiabál, hogy Anya, kicsit kint maradok játszani, Anya.
Bármit mond, mindig oda mondja annak a nevét, akinek mondja. Felvegyük a nadrágot? Felvegyük, Anya.
Valamelyik nap, kicsit bepisilt odakint, jött be és mondta, hogy Pisilni kell! , Apa vetkőztette és kérdezte, hogy ráülsz a bilire, vagy már mindegy mert bepisiltél. Csipesz: már mindegy, pisiltem, Apa.
Szóval nagyon aranyos, ahogy így tanul beszélni.

Ms Robertson már megint nincs szerda óta. Tegnap meg ma egy nagyon lelkiismeretes, kedves tantónéni helyettesítette. Tegnap is meg ma is elmondta, hogy Marcus milyen jó matekos, csak kár hogy a nyelvvel problémája van és nem értik egymást. Ezt is elmondta ma is, nem tudom miért gondolta, hogy egy nap alatt majd Marcus megtanul angolul.
Most ott tartanak Marcusék a matekban, hogy összeadnak, kivonnak 5-ig. Ez azért még annyira nem bonyolult. Meg is csinálta tegnap a háziját 2 perc alatt. Angolból lenne itt egy feladat, ahol le kéne írni 12 szót, azon két délutánt rágódtunk, de még mindig nincs kész. Ez egyáltalán nem érdekli, a matek meg érdekli.
Itt nem tanítják írni a gyerekeket, le kell másolniuk komplett szavakat, ahogy sikerül. Azt mondja az Ági, akinek már a nagylánya negyedikes, hogy majd negyedik, ötödik környékén kezdenek azzal foglalkozni, hogy megtanítsák folyóírással, szépen írni a gyerekeket. Addig írnak, ahogy tudnak.

Leventééknek ma ovis kirándulás volt Kuralan Kylämäkibe. Az egy tanya féle, már voltunk ott a gyerekekkel a nyár elején. Vannak tehenek, meg birkák, meg disznók, meg mindenféle szerszámok, amik egy tanyán szoktak lenni. Meg van egy lakó épület, néhány gazdasági épület, meg egy múzeum. Egy dédanyánk korabeli gazdaság bemutatása.
Az oviba kellett vinni reggel, onnan taxival mentek oda és ott kellett őket felszedni. Persze elnéztem az utat és már telefonáltak, hogy hol vagyok, megyek-e a gyerekért, és ne az oviba menjek. De nem én voltam az utolsó, még egy kislány ott maradt, mikor Leventét elhoztam.

Két napja zuhog. Csak este hagyja abba, úgyhogy mostanában este sétálunk, hogy kicsit a srácok levezessék fölös energiáikat.

Tegnap Csipesznek vettünk gumicsizmát, azóta mindenhová abba jár. Néha elhagyjuk, mert kicsit nagy neki. 21-es.
Ma meg vettünk egy fellépőt, ilyen kis műanyag sámlit. Eddig mindig a pelenkacsomagot tettük a székre, hogy elérje az asztalt. Most ezt lecseréltük erre a fellépőre. De Csipi elsőre nem volt teljesen tisztában a funkciójával, mert felfordította és belepisilt. Kicsit kényelmetlenebb volt, mint az eddigi bilije, de azért sikerült.

Újabban Levente reggel nem akar elengedni az óvodából. Kapaszkodik a lábamba, mint egy kis csoportos. Nem tudom eldönteni, hogy tényleg van valami baja, vagy csak hülyéskedik. Lehet, hogy csak azért csinálja, mert látja, hogy Marcust mindig bekísérem az iskolába, meg egyébként is most inkább Marcusról szólnak a napok, mivel ő van új helyzetben. Tőle kérdezgetjük részletesebben, hogy mi történt. Leventétől is próbáljuk, de csak azt mondja, hogy a szokásos.

Marcusnak van az iskolában két darázs barátja. Minden szünetben a kerítésen szokták várni. Az egyiknek hiányzik az egyik szárnya, a másiknak meg két lába. Tegnap azt mondta, hogy bemásztak a kapusznyija alá az eső elől. Meg egy mókussal is haverkodik.
Múlt héten pedig tekert fel a dombon és a másik ház kukájába éppen beszaladt egy mókus. Marcus letette a bicajt és várt, nem soká kiugrott a mókus a kukából, felszaladt a Marci lábán a karjára. Marcus megsimította, akkor gyorsan leugrott és elszaladt.
Abban az erdőben is sok mókus van, amerre a boltba szoktunk járni. Meg általában minden erdőben, vagy parkban vannak mókusok.

Holnap Apa megy Tamperébe valami munkaügyben. Múlt héten meg Porvooban volt, egy másik munka ügyében. Porvoo Helsinkitől van keletre. Azt mondta Apa, hogy szép kis város. Egy olajfinomítóba kellett mennie. Éppen robbangatták a gránitot, mert helyet csináltak az új laboratóriumnak. Apa megijedt, de a finnek mondták, hogy semmi különös csak robbantanak. Biztos már hallgatták egy ideje. És tudták, hogy nem az üzem robban.

Csipesznek az lett a kedvenc kinti játéka, hogy az autókájával - amit vettünk neki a bolha piacon - feltotyog az emelkedőn itt a játszótér mellett, aztán visszafordul és nagy sebességgel legurul. Nagyon szereti csinálni. A ház melletti út, ami visz fel a dombra a többi házhoz, az elég meredek, ott játszák 10-12 éves fiúk ugyan ezt. Ilyen bébitaxikon száguldoznak lefelé. Már Marcus is utánuk csinálta, csak nem ment fel egész a tetejéig az emelkedőnek, meg nem sokszor csinálta, mert nem engedélyeztem, úgyhogy csak titokban csinálja, de túl sokáig nem lehet titokban tartani, mert nagyon hangos, amikor zúg lefelé.

Most Marcus azt mesélte, hogy az osztálytársai valami elasztikus kezes-lábast vesznek fel tornaórára. Úgy mondta, hogy póló anyagból van, csak van az anyagban gumi, mint egy fürdőruha anyagában. És ezen nevetett itthon, hogy felvették ezeket az izéket és utána majd megfagytak odakint benne. Első nap elmagyarázta a tantónéni, hogy pólót és rövid nadrágot, vagy hosszú kényelmes nadrágot hozzanak a gyerekek torna órára. Ehhez képest most kiderült, hogy Marcuson kívül mindenki ilyen kezes-lábasban tornázik. Meg azon nevetett, hogy máskor meg mindenki beleizzad és alig tudják magukról levenni. És mivel leizzadnak, mindenki tusol Marcuson kívül. De azt mondta, hogy neki nem kell ilyen kezes-lábas, mert biztos kényelmetlen.
Aki tudja, írja meg légyszi, hogy mostanában otthon mi a tornaóra divat a fiúknak. Gondolom nem fehér atléta, fekete klotgatya, mint a mi időnkben.

Azért is viccesek ezek a kezes-lábasok, mert azért eddig még semmi olyat nem csináltak, ami indokolna valami spéci tornaruhát. És én nem tudom, hogy miket szoktak csinálni elsőben tornaórán, de nem hiszem, hogy annál izzasztóbbat, mint amit Marci egyébként is előad, nap, mint nap.
Kérdeztük, hogy ma mit csináltatok tornaórán. Marci: tornaórán? Miért ma volt tornaóránk? Ja, akkor biztos az volt amikor vagy tizenötször körbejártuk az iskolát. Futottatok? Nem, csak sétáltunk. De kettő tornaórátok volt. Ja, akkor biztos a másik az volt, amikor az iskola körül el voltak rejtve fényképek és azokat meg kellett keresni és megmondani, hogy milyen színű szalaggal vannak átkötve.
Na, szerintem ehhez megfelel a póló, meg a melegítő nadrág. És azon sem csodálkozok, ha Marci nem tartja szükségesnek, hogy letusoljon. Mikor itthon bicajozik egy félórát, meg Leventével versenyt futnak, meg fára mászik, utána se szokott letusolni.

Az idő hirtelen elromlott. Szemerkél az eső. Azért elmentünk este sétálni, mert délután is már esett és a srácok nem voltak kint és már nem bírtak magukkal. Már sötét volt, mikor jöttünk vissza, mondtuk a srácoknak, hogy nem soká már csak ilyen sötétben tudunk majd sétálni. De a sétautak is ki vannak világítva, úgyhogy eltévedni nem fogunk, csak azért jobb napsütésben sétálni, mint lámpafénynél.

Fényképeket nézegettem és most látom, hogy ez a mi Csipeszünk milyen sokat változott, mióta eljöttünk. Tiszta nagy lány lett.

Mostmár mindenféléket beszél. Mindent próbál ismételni utánunk. Vannak szavak amiknek a szóeleji mássalhangzóját lehagyja. Marcus is így kezdte annak idején.
A fiúk egy ideje Gumimacikat néznek. Mostmár Csipesz is beállt a követelőzők sorába: uji aci, uji aci.
Ilyenek mond még, hogy ittan-itt van, ottan, ez is busz-és végig mutogatja a városban az összes buszt amivel találkozunk. Kukás autó-szerintem ezt így mondja rendesen, csak szünetet tart középen. Úgy könnyebb kimondani.
A madaras könyvet nézegette tegnap, mondta, hogy agoly, ott is agoly, alamb, ott is alamb és végig mondta mind a nyolc félére ami volt az oldalon.
Marcusnak dínós könyvet kell olvasni, abban is mutogat- gyík, ott is gyík. Marci az még mindig Arci, de a Leventét nem tudja kimondani. Mintha két napig Atának hívta volna, de mostanában nem hallottam.

Mindent elmagyaráz. Pontosan tudja, hogy mit akar. És mostmár idegesítő is tud lenni a hisztijével, amikor valami nem úgy van ahogy ő akarta. Főleg mikor sietnénk valahova és mindent ő akar csinálni egyedül. Én segítenék, mert tudom, hogy az még nem fog neki sikerülni, de ő nem hagyja, aztán mikor látja, hogy nem tudja megcsinálni, akkor szól, hogy csináljam meg. Csak erre nem mindig van idő.

De azért nem dobjuk ki, mert egy tündérke különben.
Türelemmel viseli, hogy körbe cipelem a városon mindennap kétszer.
Szépen eljátszik egyedül, vagy a fiúkkal.

Mostanában ez a kedvenc tartózkodási helye

A szoba tisztaság az még mindig, csak olyan félig-meddiges, mert csak itthon, pucér fenékkel működik, de akkor önállóan. Ha fel van öltözve akkor pelenkás, hogy megelőzzük a baleseteket. De kakálni nem szokott pelusba, ha kell neki, szól és neki áll levetkőzni. Ez nagyon jó. Nem kell abból a büdösből tisztába tenni. Biztos ő is azért szól, mert utálja ha trutyis a feneke.

Ügyesen eszik egyedül, csak legyen mit. Lényegében mindent megeszik. Van is neki nagy, kerek pocakja.

Tegnap ünnepeltük Csipeszke születésnapját.
Két éves már ez a kis drága.

Kapott egy cicát. Hátha megszereti és elfelejti már a babáját, amit majdnem egy éve hurcol magával és katasztrofális állapotban van.

Csipes a cicájával

A szülinapos. A szemorvos azt mondja, nem kancsi

Csináltam neki epertortát. Vettem gyertyákat is, csak amikor meg akartuk gyújtani őket, akkor jutott eszünkbe, hogy gyufánk az nincs.

Marcus magyarázza, hogy kell elfújni a gyertyát

Apa nagyítóval próbált tüzet csinálni, de csak egy kis szerencsétlen nagyítónk van.

Én meg bekapcsoltam a villanytűzhelyet. Mikor már meleg volt a platni odaraktunk egy papírt és reménykedtünk, hogy hamarabb meggyullad, mint ahogy megszólal a füstriasztó. Hamarabb meggyulladt.

Nyári szünet van, de nem csináltunk még a gyerekekkel semmi különöset.
Tegnap piacon voltunk, este pedig elmentünk Apával együtt sétálni. Kaptak a gyerekek jégkrémet és Csipesz meg Levente úgy néztek ki mire megették, mint a kismalacok.

Ma Apa munkahelyén ebédeltünk. Egész rendesen viselkedtek a gyerekek, nem nagyon égettük le Apát.

Csipesz nagy bili rajongó lett. Itthon pucér fenékkel van állandóan és mindig ügyesen bilibe pisil egyedül, nem is szól, csak megy és pisil. Csak az a baj, hogyha adunk rá valamit, akkor azt úgy tudatosítja, hogy van rajta pelenka és akkor bepisil. Szoknyában nem, csak nadrágban, úgyhogy ezentúl szoknyában lesz itthon pucér fenékkel egy darabig. Majd csak megtanulja, hogy pelenka és nadrág az nem ugyanaz.

Délután elmentünk a kávézóba megint találkozni a magyarokkal. Most azért jobban éreztük magunkat, mint a múltkor. Már az elején odaértünk, bemutatkoztunk a megjelenteknek, mert az a múltkor nem sikerült.
Most nem is voltunk olyan sokan, jobban lehetett egymással kommunikálni.
A legszimpatikusabb egy fiatal csajszi volt. Azzal lett volna közös témánk (Debrecenbe járt egyetemre, Ouluban lakott egy évig), csak a többiek hangosak voltak, nem értettük egymást, meg rájuk is oda akartunk figyelni.
Az nem tetszett, hogy nekiálltak politizálni. Nem szeretem a politizálást, főleg úgy furcsa, hogy itt Finnországban elemezzük a magyar helyzetet olyanokkal akik már hosszú ideje itt élnek.

De különben meg jó volt már magunkon kívül másokkal is beszélgetni.

Kezd mostmár tényleg minden visszatérni a normális kerék vágásba.
Marci meg van fázva.
Eddig még nem voltak betegek mióta itt vagyunk.
Az ovis kiránduláson Marci nem akart kabátot húzni. Szép idő volt, csak nagyon fújt a szél. Az a fajta idő, mikor a napon meg lehet sülni, árnyékban viszont hideg van. És jól meg is fázódott. Próbáltuk elkapni az elején (tea, vitamin, echinácia), de úgy látszik nem nagyon sikerült. Taknyos, be van rekedve, biztos köhögni is fog, már vannak ráutaló jelek.

Apa tegnap vett egy lázmérőt, mert amit hoztunk az valahogy kikerült a helyéről és össze is tört.

Meg mondtam Apának, hogy derítse ki, hogy hova kell orvoshoz vinni a gyereket, ha esetleg rosszabbra fordul az állapota. Körzeti orvos féléket nem láttam még eddig. Lehet, hogy egy helyre kell hordani az összes gyereket? Majd meglátjuk.

Apának végre sikerült felvenni a kapcsolatot az iskolával. Már írt néhány emilt, de nem reagáltak rá, pedig amikor otthonról írt, általában másnap válaszoltak.
De azt mondja, hogy telefonban viszont alig lehetett lelőni a fickót. Jövő héten csütörtökön lesz nyílt nap, úgyhogy majd odavonulunk, hogy megnézzük a sulit, a tantónéniket, meg a leendő osztálytársakat.

Csipesz közben autóka mániás is lett. Apával autóversenyeket keresnek a tévében, és autóval alszik. Azzal ment Apa agyára, hogy kért autókákat alváshoz, azokat berakosgatta a bodyjába és persze mikor lefeküdt nyomta a sok autó a pocakját. Ki kellett szedni, de aztán megint berakosgatta. És ezt megcsinálta ötször egymás után.
Ezt a bodyba rakosgatást nem most kezdte. Már otthon is csinálta, hogy a nyakánál berakosgatott dolgokat és a lába mellett potyogtak kifelé.
Tisztába tevésnél, meg ha vetkőztetjük, mindenféle érdekeseket lehet találni a pelenkájában, meg a bodyjában, amik nem potyogtak ki. Pl. Csipesz a 10 centest tojó tyúk.

Írok egy kicsit Csipeszről, mert ő változik a legtöbbet. Biztos nem mindenkinek érdekfeszítő a téma, de vannak otthon nagyszülők meg mások is, akik szívesen olvassák ezt is.

Nem túl szép, mert bohóckodik

Csipeszke alapvetően még mindig borzasztóan aranyos gyerkőc. Bohóckodik, hízeleg.Csak vannak mostmár ezek az én akarom, így akarom hisztik.
Egyedül akarok felmenni a lépcsőn és hagyjál békén. Egyedül akarok inni, ne segítsél. Egyedül akarok kimászni az autóból, stb. stb.
Addig nincs is baj, amíg tudjuk, hogy mit szeretne, csak ez nem mindig derül ki. És van amikor nem tudjuk elég gyorsan letenni a poharat, hogy egyedül igyon és rángatja a kezünkből, de elengedni sem akarjuk, mert akkor tuti, hogy magára borítja.
Néha előadja a nagy jelenetet. Fekszik a földön és nagyon sír, mert valami nem pont úgy történt ahogy gondolta. Irtó aranyos. Tud rúgkapálni is az ember kezében, meg kifeszíteni magát, hogy kishíján elejtjük.
Cserébe nagyon könnyű elterelni a figyelmét és elintézni, hogy kb. azt akarja amit én.

Minden héten van egy új szó, amit megtanul.

A szótára: autó, ajtó, baba, ija=inni, szi=cumi, auja=hajó, Arci=Marci (de Leventére is ezt mondja), Apa, Anya, ki (ha ki akar szálni az autóból, vagy a bevásárlókocsiból), én (ha nem akar lemaradni valamiről), cica, vau=kutya, kaka=kakas (de minden madárra eszt mondja), az (mutat valamire).
Más most nem jut az eszembe.
Mostanában mindent becéz. Autóka, Arcika, cicáka, szika, ijáka, babáka.
Az igen, meg a nem kb. úgy van, hogy nejn, és akkor jelent nemet, ha rázza a fejét.

Próbál segíteni mindenfélét. Ha mondom a fiúknak, hogy vegyék a cipőjüket, vagy valami mást, akkor viszi nekik amiről szó van, becsukja a fürdőszobaajtót, ha valaki tusol és fázik, mert valaki meg nyitva felejtette, ha keresünk valamit ő is keres, vagy ha tudja, hogy hol van akkor már hozza is, meg ilyen apróságok. Nagyon kedves.

Cipő mániás. Állandóan kipakolja a szekrény aljából a cipőket. Felveszi a fiúkét, vagy a miénket és abban botladozik. Ha úgy gondolja, 5 percenként cipőt kell cserélni a lábán. Hozza és mutogatja valakinek, hogy ezt adja rá.

Csizmás Macska

Múlt héten vettem neki bilit. Azóta állandóan leszedi magáról a pelenkát. Már kb. 3-szor bele pisilt a bilibe, de többször pisilt ide-oda, mert még azért nem tudja, hogy mikor kéne a bilire ülni. Imádom ezt a bilireszoktatós időszakot.

A fiúk nagyon türelmesek vele.
Szépen magyaráznak neki, mesélnek neki, ha van kedvük.
Főleg Marci érti, hogy Csipesz még kicsi és másképp kell vele bánni. Levente úgy kezeli, mint ha hasonló korú lenne. Ugyanakkor, ha rá van bízva, akkor felelőssége teljes tudatában figyel rá.
Volt olyan, hogy Leventével hagytam a gyerekparkban, mert Marcival WC-t kerestünk és utána meglestük, hogy mit csinál Csipesszel Levente és nagyon ügyes volt. Kísérgette a játékokhoz, segített neki felmászni a csúszdához, teljes odaadással vigyázott rá.
Marcusnak ez nem mindig sikerül, mert elkalandozik a figyelme.
De különben meg cipeli magával, hívja mindenhová, mindent magyaráz neki, sokat segít azzal hogy Csipesszel foglalkozik.

Marcus cipeli. Már volt ez a kép, csak azért tettem ide megint, mert ez nagyon jellemző

Idönként Leventével átmennek kutyába

Vagyis a fiúk Molynak hívják. Vagy Molyika, Molyka.
Először nagyon meglepődtem, mikor egy finn azt mondta Molykának, hogy mojka. De aztán kiderült, hogy az azt jelenti, hogy sziácska.