Tegnap 0 fok volt amikor eljutottunk a konyháig először és megnéztük a külső hőmérőt, ma meg 10. Cserébe zuhogott az eső. Úgyhogy Apa vitte a fiúkat oviba, suliba. Aztán délben pont nem esett, amíg Csipeszt elhúztam utánfutón a cégig, hogy megszerezzük a kocsit. A bicajt ott hagytam Apának, hogy legyen mivel haza jönnie, az utánfutót meg begyömöszöltem a csomagtartóba. Aztán megint elkezdett esni. Azt mutogatták a híradóban, hogy holnap is esni fog.

Délelőtt kipróbáltam, hogy mire jó a könyvtári PIN kódom. A könyvtár honlapján nagy nehezen megtaláltam, hogy mit kell csinálni. Bejelentkeztem, kellett hozzá a kártyán lévő azonosítószám meg a PIN kód. Ki is írták, hogy az én vagyok és milyen könyvek vannak nálam. Bejelöltem, hogy melyiknek akarom meghosszabbítani a kölcsönzési idejét, katt és meghosszabbítottam. Egy könyvvel háromszor lehet ilyen online hosszabbítást csinálni.

Egyszer régebben, mikor írtam az ennivalókról, akkor írtam a villiről is. Azt tudtam róla, hogy aludttejet jelent és sima meg gyümölcsös verzióban kapható, mint otthon a joghurt. Azóta már vettünk egyszer két félét is. És köze nincs ahhoz, amit mi otthon aludttejnek hívunk.

Nem kóstoltuk meg, mert azt hittem, hogy megromlott. Nem járt még le a szavatossága, de úgy nézett ki, mint mikor az ultra pasztőrözött tej mégis csak megalszik. Ilyen nyúlós, nyálkás, kocsonyás valami. Csak Apa merte megkóstolni.
Utána felvetődött a téma a magyar találkozón és azt mondták a többiek, hogy az nem volt megromolva, az ilyen. Fogalma sincs senkinek, hogy mit csinálnak a tejjel, hogy ezt az állagot elérjék.

Most azért jutott eszembe, mert Marcusék villit kaptak az ebédhez. Azt mondta, hogy epreset választott, egy kanállal tudott belőle megenni, a többit kidobta. De a többiek is így jártak, pedig azok jórészt finnek. Úgy látszik, hogy a finn gyerekek sincsenek odáig érte. Másrészt Levente meg azt mondja, hogy az oviba szoktak a többiek villit vinni tízóraira.
Muszáj lesz még egyszer venni, összeszedni a bátorságomat, becsukni a szememet és megkóstolni, hogy kiderüljön, hogy akkor mi a villi-igazság.

A két kicsi alszik, Marcus rajzol.
Mostanában Marcussal alszik el ez a kis Csipesz délután, meg este is.
Marcus türelmesen próbálja rávenni, hogy aludjon már. Minden délután küzdeni kell vele, bohóckodik, elszaladgál. Tolat le a lépcsőn: Csokit eszek, Anyaám. Jó?! Nem jó, menjél vissza aludni. Aztán nagy nehezen elalszik, Marcus meg nézegeti, simogatja, hogy milyen aranyos, meg milyen szép.
Este meg Apa beteszi az ágyába, ha elaludt Marcus mellett.

Bogyók.
Mivel itt nem nagyon terem más a finnek nagyon sokféle bogyót esznek. A piacon is sok félét lehet kapni.
Vannak amiket mi is ismerünk. Eper, málna, püszke, ribizli (piros, fekete). Finnország Európa egyik legnagyobb eper termesztője. Még most is lehet kapni legalább 5 fajta epret.
Kétféle kék áfonyát lehet kapni, kicsi meg nagy szeműt. Valószínűleg a nagy szemű termesztett a kicsit pedig az erdőben szedték.
Most árulnak valami kicsi piros bogyót is. Megkóstoltam már kétszer, de egyszer sem volt jó. Semmi íze nincs, de azért keserű, meg savanykás.
Dobozokban lehet kapni lakkát (mocsári hamvas szedret), mert az annyira plötyi, hogy ilyen pép állagban kerül a piacra.
Azt olvastam, hogy kb. 40 féle bogyó terem, de 20 féle van ami nem ritka, majdnem minden erdőben megtalálható. Régebben sokan jártak az erdőkbe bogyókat szedni, hogy télire lekvárt, vagy szörpöt készítsenek belőlük. De mindenféle ételhez is felhasználják a bogyókat, és persze likőröket is csinálnak belőlük.
Mostanában a bogyók nagy része nem kerül leszedésre, ezért egyes helyeken, ahol nagyon sajnálják a sok bogyót, külföldi vendégmunkásokkal szedetik le.

Itt a 10 négyzetméteres kertünkben van egy bokor, amin fekete bogyók nőttek. Csipesz délelőtt leszedett belőle valamennyit és kiderült, hogy ezek megértek. Eddig kemények voltak, de mostmár szétmállottak Csipesz kezében és befestették a tenyerét. De nagyon jó illatuk van. Ezért el kezdtem keresgélni az interneten, hogy mi lehet ez és meg lehet-e enni. Kiderült, hogy fekete berkenye és nagyon egészséges. Itt Finnországban már régen termesztik és mostanában fedezték fel otthon is, mert mindenféle talajon megél, igénytelen és a termése pedig sok C és P vitamint tartalmaz, meg egyéb hasznos anyagokat.
Megkóstoltam, nagyon fanyar. Kísérleti jelleggel főztem belőle egy kis szörpöt. Én már ittam belőle, ha nem lesz semmi bajom, majd holnap megkóstoltatom a gyerekekkel. Finom, csak a fanyar utóíz az megmaradt a főzés ellenére. De ha ízlik nekik, akkor főzünk szörpöt, mert itt a szomszéd nagy társasház parkjának a szélén ebből van sövény, úgyhogy bogyó van bőven.

Marcus a suliban kap ebédet. Mindenféle érdekeseket szokott enni. Hol úgy jön haza, hogy nagyon finomat evett, hol pedig megeszi a mi ebédünket is, mert nem volt jó a kaja. Általában nincs leves. Ha van, akkor az valamilyen husis leves és akkor pedig második féle nincs, esetleg valami desszert.
A finnek mindig krumplit esznek. Apa is a munkahelyén ebédel és kb. eddig ötször volt rizs, meg ötször tészta és a maradék kilencven napon krumpli.
De Marcus is valami krumpli főző gépről mesél, ami egyfolytában gyártja az egészben főtt krumplikat.
Tegnap előtt három színű rizs volt krumplival. Múlt héten még volt virslileves krumplival. Mondta Apa, hogy olyan náluk is szokott lenni, olyan mint a frankfurti leves, de csak virsli meg krumpli van benne.
Múlt héten valamelyik nap Marcus nagyon éhes volt, mert csak bogyó volt ebédre. Ezt mondta, krumpli bogyóval. A bogyó keserű volt, a lé amiben volt, az meg édes és ezt lehetett enni krumplival.
Tegnap pedig azt mondta, hogy valami lila lében édes husik úszkáltak és ez volt a leves. Biztos az is valami bogyótól lett lila.

Mit eszünk, problémák kajavásárlás kapcsán

Lehet kapni literes kiszerelésben gyümölcslevest. A fiúk sokáig azt akarták venni joghurt helyet. Mert a joghurtot is literes kiszerelésben árulják, csak kicsit arrébb, de a dobozuk nagyon hasonló.
Tegnap elmentünk Leventével nagybevásárlást intézni és többek között vettünk egy gyümölcslevest is. Amit én főzök azt nagyon szeretik a fiúk. Gondoltam megéri a pénzét, mire megveszem a gyümölcsöt, meg megfőzöm...
Nem nagyon nézegettük, hogy mi van benne, málnás és kész.
Hát elég vacak volt. Legközelebb jól meg kell nézni. Úgylátszik itt még népebb betegség az elhízás, mint otthon. Kiderült, hogy kevesebb, mint 10 azaz tíz kcal van benne 100 grammonként. Gyakorlatilag víz, állomány javító, málna, meg mesterséges édesítőszer. Málna az egész sok van benne, 20%. Akár jó is lehetett volna. Öntöttünk bele tejet, de nem sokat javult a helyzet.

Azt már írtam, hogy sós a vaj. De tegnap sikerült nem sós vajat vennem. Nem pont olyan ízű, mint otthon, de legalább nem sós. Kicsit savanykás íze van, mintha tejföl is lenne benne.
Azt csak itthon vettem észre, hogy a szavatossága már lejárt, pedig 3 hónapig jó. Erre nem számítottam. Úgy látszik, hogy a fingek tényleg nem veszik ezt a sómentes vajat.

Tejföl. Otthon kilószámra fogyasztottuk a tejfölt. Itt mivel nem a "szótárban meg nézem, a polcon megkeresem" módszert alkalmaztam, elsőre hazahordtam mindenféle tejterméket, amit tejfölnek véltem. Már harmadikra hoztam haza tejfölt is. 42%-os zsírtartalmú, a neve smetana. Ha összekeverem kerma villi-vel, elérhető az otthoni tejföl íz és álag. A villi aludttej, a kerma tejszin. A kermavilli zsírtartalma 0 és 10% között mozog. Így 2dl tejföl ára kb. 320 Ft-ra jön ki. Hát nem is eszünk annyit, mint otthon.

Joghurt és kefír mellett kapható villi-aludtej is, mindenféle formában. Mint otthon a joghurt. Van sima, meg mindenféle gyümölcsös villi is.

Literes joghurt. Ez Apa meg Csipesz kedvence. Mindenféle gyümölcs ízesítéssel, lényegében olyan, mint a poharas joghurt, csak literes kiszerelésben. Az ára 1,20-1,80 euro. Nagyon megéri.

Kenyér. Ez itt a fő probláma. Aranyárban van és még csak nem is jó.
Már írtam, de azért megint leírom, hogy általában a kenyerek édesek és inkább kalácsnak lehet nevezni őket. Végül is arra áltunk rá, hogy veszünk félkész bagettet és minden nap sütögetünk. Meg van ennek is az előnye, mert mindig, friss, meleg kenyeret eszünk. Tartalékban van itthon bóti kenyér is. Úgyis van benne finom tartósítószer, sokáig eláll.
A félkész bagett ára úgy 180-240 Ft / 30 dkg. Tehát kb. 600-700 forint kilója. és ez nem drága, mert a kész kenyér kilója 800 Ft-nál kezdődik.

A gyerekek nagyon szeretik a szörpöt. Lehet is kapni mindenfélét, de olyan kevés van, amit gyümölcsből gyártottak. Úgylátszik a fingekhez még nem jutott el a hír, hogy tartósítószer és színezék nélkül is lehet élelmiszert gyártani. Végül is egy fajtát találtunk, amiben csak két féle tartósítószer van és talán semmi más mesterséges anyag. 2,65 egy fél liter, ha olcsó helyen veszem. kb. 700 Ft.
Egyszer találtam 100%-os gyümölcstartalmú valamit, ami a szörpöknél volt. 5 euró volt 7dl, de azért vettem, gondoltam végre isznak valami normálisabbat a gyerekek. De kiderült, hogy ezt komolyan gondolták és tényleg 100% gyümölcstartalmú, semmi más nincs benne, mint valami bogyónak a leve és nagyon savanyú, az utóíze meg keserű.
De Apa azt mondta, hogy majd ő megissza. Csinált magának egy pohárral, le is küzdötte hősiesen, a végén fancsali képpel azt mondta: Biztos nagyon egészséges! - és próbált mosolyogni.