Egész hamar haza jött Apa.
Rendes Pikkujoulujuk volt. Ittak glögit, karácsonyi vacsora is volt, meg szaunázás tengerbe ugrálással. Nem mindenki ment a tengerbe, de Apa persze igen. Előre gondoltam.
Azt mondta Apa, hogy sokféle hal, meg sonka szeletek, meg kása, meg valami májkrém volt a vacsora. Jarmo kérdezte tőle, hogy mennyire emlékezteti őt ez a vacsora a karácsonyra. Persze semennyire. Pedig Finnoban ez a menü karácsonykor.
Egy kicsi ajándékot is kaptak volna, ha Apában tudatosul, hogy az az ajándék. Télapó manójának a sapkáját.
Jól érezte magát. Néhány finnt megtanított snóblizni. Két hölgy munkatárs is ott volt. Az egyik autóval volt, de a másikkal összebarátkozott Apa. Mert amelyik autóval volt, az nem ivott, a másik meg igen és így már lehetett vele beszélgetni.
Ma elköltöttünk egy rakás pénzt. Mindenféle apróságra.
A legnagyobb beruházás, ami a fiúk szerint egyben a legfontosabb is, az egy szánkó.
Csővázon műanyag ülés, talpakkal. Kormányozható, fékezhető. Már kipróbálták.
Majd lefényképezzük, de ma olyan hideg volt, hogy nem volt kedvünk kimenni. Csak a gyerekek voltak kint. Apa is csak azért ment ki, mert autórádiót próbált szerelni, mert az meg elromlott.
-4, -6 fok volt. Apa azt mondta, hogy ez nem is hideg, majd lesz még hidegebb is.
Este szaunáztunk, mert vettünk illóolajat a szaunához és azt is ki kellett próbálni. Szaunahőmérőt is vettünk és kiderült, hogy nem szoktunk elég melegben szaunázni, mert csak 56 fokot mutatott a hőmérő.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szauna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szauna. Összes bejegyzés megjelenítése
szombat, november 22, 2008
szombat, augusztus 23, 2008
Azt olvastam még a szaunáról, hogy más északi népeknél is megtalálható, de a finneknek a legfontosabb.
Régen ez volt a tisztálkodásra épített helység, de mivel ez volt a legtisztább hely, a szülések helyszíne is a szauna volt. A mai öregek közül sokan még szaunában születtek.
Állítólag hetente legalább egyszer szaunáznak a finnek, de Apa azt mondja, hogy vannak akiknél álladóan megy a szauna, hogy bármikor tudjanak szaunázni. Azt állítják, hogy nem kerül többe felfűteni, mint melegen tartani. Hát azért ez erősen kétséges, de a finneknek nem a spórolás a fő erényük, ahogy itt elnézzük a dolgokat.
Szauna mindenhol található. Azt olvastam 2 millió van Finnoban, 5 millió lakosra.
Magánházakban mindig van. A társasházakban a lakásokban általában van, ha nincs, akkor a háznak van egy közös szaunája. Munkahelyeken is szokott lenni. Strandokon is van szauna. Naantaliban a Muuminos szigeten is állandóan megy a szauna a strand mellett. De itt Turkuban is van. Láttunk már mobil szaunát is. Egy pótkocsi félére volt építve egy házikó. Állítólag a finn békefentartóknak is az volt az első dolguk, hogy szaunát építettek mikor Afganisztánban voltak.
Csak 1930-tól jelentek meg a ma ismert szaunák, előtte csak füstös szaunák voltak. Ami azt jelentette, hogy tüzet raktak a szaunában, és amikor az bemelegítette a helységet, akkor lehetett szaunázni. A füst ott ment ki ahol tudott, minden kormos volt bent.
1930-tól építettek kéményes köz szaunákat és utána terjedt el a magánházakban, nyaralókban is a füst mentes változat. Ma két féle van, a nyírfa tüzelésű kéményes szauna és az elektromos szauna.
70-90 fokra szokták felfűteni, ami azért elviselhető, mert száraz a levegő. Ha öntünk egy kis vizet a kövekre, rögtön melegebbnek érezzük a levegőt a magasabb páratartalom miatt. Illóolajokat is szoktak használni. A finnek pucéran szaunáznak, időnként csapkodják magukat nyírfaágakkal, hogy fokozzák a vérkeringést. Bent vannak amíg bírják, aztán irány a tó, ha nincs akkor a tus. Kicsit kihülnek és megint mennek befelé.
Azért egészséges, mert gyorsítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, méregtelenít.
Apáéknál ha van valami céges esemény otthon, Szegeden, akkor általában szaunázni is szoktak. Elmennek az Anna-fürdőbe, vagy valahová ahol van szauna. Itt egy-egy sikeres üzleti tárgyalás is szaunázással fejeződik be. De állítólag Urho Kekkonen ex-miniszter elnök minden fontosabb döntést a szaunában hozott meg. Meghívta az ellenoldalt szaunázni és ott pucéran megbeszélték a dolgokat és döntést hoztak.
Nagy megtiszteltetésnek számít, ha egy finn meghív a szaunájába, illik elfogadni.
De az nagyon vicces a leírásban, hogy az 1600-as években is a skandináv népek megtiszteltetésnek szánták, de más népek meg nem tudták, hogy mi az. És amikor előadták nekik, hogy milyen jó lesz, mert egy 90 fokos helyen ücsöröghetnek pucéran és akár még nyírfaággal is püfölik őket, aztán beugorhatnak a lékbe, amit vágtak nekik a tavon, akkor inkább menekülőre fogták a dolgot.
Régen ez volt a tisztálkodásra épített helység, de mivel ez volt a legtisztább hely, a szülések helyszíne is a szauna volt. A mai öregek közül sokan még szaunában születtek.
Állítólag hetente legalább egyszer szaunáznak a finnek, de Apa azt mondja, hogy vannak akiknél álladóan megy a szauna, hogy bármikor tudjanak szaunázni. Azt állítják, hogy nem kerül többe felfűteni, mint melegen tartani. Hát azért ez erősen kétséges, de a finneknek nem a spórolás a fő erényük, ahogy itt elnézzük a dolgokat.
Szauna mindenhol található. Azt olvastam 2 millió van Finnoban, 5 millió lakosra.
Magánházakban mindig van. A társasházakban a lakásokban általában van, ha nincs, akkor a háznak van egy közös szaunája. Munkahelyeken is szokott lenni. Strandokon is van szauna. Naantaliban a Muuminos szigeten is állandóan megy a szauna a strand mellett. De itt Turkuban is van. Láttunk már mobil szaunát is. Egy pótkocsi félére volt építve egy házikó. Állítólag a finn békefentartóknak is az volt az első dolguk, hogy szaunát építettek mikor Afganisztánban voltak.
Csak 1930-tól jelentek meg a ma ismert szaunák, előtte csak füstös szaunák voltak. Ami azt jelentette, hogy tüzet raktak a szaunában, és amikor az bemelegítette a helységet, akkor lehetett szaunázni. A füst ott ment ki ahol tudott, minden kormos volt bent.
1930-tól építettek kéményes köz szaunákat és utána terjedt el a magánházakban, nyaralókban is a füst mentes változat. Ma két féle van, a nyírfa tüzelésű kéményes szauna és az elektromos szauna.
70-90 fokra szokták felfűteni, ami azért elviselhető, mert száraz a levegő. Ha öntünk egy kis vizet a kövekre, rögtön melegebbnek érezzük a levegőt a magasabb páratartalom miatt. Illóolajokat is szoktak használni. A finnek pucéran szaunáznak, időnként csapkodják magukat nyírfaágakkal, hogy fokozzák a vérkeringést. Bent vannak amíg bírják, aztán irány a tó, ha nincs akkor a tus. Kicsit kihülnek és megint mennek befelé.
Azért egészséges, mert gyorsítja a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, méregtelenít.
Apáéknál ha van valami céges esemény otthon, Szegeden, akkor általában szaunázni is szoktak. Elmennek az Anna-fürdőbe, vagy valahová ahol van szauna. Itt egy-egy sikeres üzleti tárgyalás is szaunázással fejeződik be. De állítólag Urho Kekkonen ex-miniszter elnök minden fontosabb döntést a szaunában hozott meg. Meghívta az ellenoldalt szaunázni és ott pucéran megbeszélték a dolgokat és döntést hoztak.
Nagy megtiszteltetésnek számít, ha egy finn meghív a szaunájába, illik elfogadni.
De az nagyon vicces a leírásban, hogy az 1600-as években is a skandináv népek megtiszteltetésnek szánták, de más népek meg nem tudták, hogy mi az. És amikor előadták nekik, hogy milyen jó lesz, mert egy 90 fokos helyen ücsöröghetnek pucéran és akár még nyírfaággal is püfölik őket, aztán beugorhatnak a lékbe, amit vágtak nekik a tavon, akkor inkább menekülőre fogták a dolgot.
csütörtök, augusztus 21, 2008
Szaunázunk.
Mert ugye van egy kicsi szauna a fürdőszobában.
Abban állapodtak meg a fiúk Apával, hogy minden második nap szauna nap. De általában ritkábban szoktunk, mert elfelejtődik. Kiváncsi leszek a villanyszámlára. Mert ilyen fűtőszálas, elektromos szauna fűtés van.
Valamelyik délután megnéztük a szerkezetet. Van benne egy csomó kő, azokat kiszedtük, hogy lássuk, hogy mi van alatta. Három sor fűtőszál áll felfelé, középtájon van egy rács, arra vannak pakolva a kövek a fűtőszálak köré. A kövek tartják a meleget, meg arra locsoljuk a vizet, ha nincs elég meleg.
Leventének tetszik a legjobban, de Marcus is szokott szaunázni, csak nem mindig. Mikor Pirikéék itt voltak Csipesz is beült a lányokkal, de mostanában nem akar. Melege van. Legalább is szeretne bent ülni, ha nyitva lenne az ajtó.
Először beülnek a fiúk, aztán mikor ők kint kártyáznak az erkélyen, szaunáznak a lányok, aztán megint megy a fiúk közül aki akar. Mert Apa azt mondja, a finnek szerint két kör az igazi. De nekem egy is elég. Nem vagyok még szauna rajongó.
Odakint 14-17 fok van ilyenkor, de nem fázunk, hanem izzadunk tovább.
Mert ugye van egy kicsi szauna a fürdőszobában.
Abban állapodtak meg a fiúk Apával, hogy minden második nap szauna nap. De általában ritkábban szoktunk, mert elfelejtődik. Kiváncsi leszek a villanyszámlára. Mert ilyen fűtőszálas, elektromos szauna fűtés van.
Valamelyik délután megnéztük a szerkezetet. Van benne egy csomó kő, azokat kiszedtük, hogy lássuk, hogy mi van alatta. Három sor fűtőszál áll felfelé, középtájon van egy rács, arra vannak pakolva a kövek a fűtőszálak köré. A kövek tartják a meleget, meg arra locsoljuk a vizet, ha nincs elég meleg.
Leventének tetszik a legjobban, de Marcus is szokott szaunázni, csak nem mindig. Mikor Pirikéék itt voltak Csipesz is beült a lányokkal, de mostanában nem akar. Melege van. Legalább is szeretne bent ülni, ha nyitva lenne az ajtó.
Először beülnek a fiúk, aztán mikor ők kint kártyáznak az erkélyen, szaunáznak a lányok, aztán megint megy a fiúk közül aki akar. Mert Apa azt mondja, a finnek szerint két kör az igazi. De nekem egy is elég. Nem vagyok még szauna rajongó.
Odakint 14-17 fok van ilyenkor, de nem fázunk, hanem izzadunk tovább.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
