Szászék Finnóban

Érdekességek, furcsaságok , vagy egyszerűen csak itt másképp csinálják

A fingek úgy hordják a virágcsokrokat, hogy becsomagolják egy papírba, az aljánál visszahajtják és leragasztják, a csokor felett pedig összekötik a papírt, kötnek a madzagra egy fogantyút és úgy lógatják a csokrot. Kaphatók előregyártott csokortartók is befenekelve, felül összehúzható befűzött madzaggal.

Csipesz az árvácska csokrunkkal

Mikor 10 fok lett és kisütött a nap, kinyitottak a jégkrém árusok és jelentős forgalmat bonyolítanak azóta is.

Most is a népség nagyrésze kesztyűben jár. 10 fok van, jégkrémet esznek, de azért még kesztyűt húznak. Mondjuk reggel eddig még rendszerint 5 fok alatt volt a hőmérséklet, aztán biztos úgy felejtődnek.

Köpködnek. Otthon is utáltam, ha valaki köpköd, erre itt még többen köpködnek. Krákognak, harákolnak, aztán köpködnek. Azt mondja Péter, hogy még filozófiájuk is van hozzá, hogy ez egészséges.

Mostmár tényleg sokan bicajoznak. Rengeteg kerékpárút van, senki nem nézi rossz szemmel, ha a járdán, vagy a sétálóutcán kerékpározik valaki. Sokan hordanak bicajos bukósisakot. A hetven éves nénik nagyon viccesen néznek ki benne.

Olyanok a téli gumik, hogy kis tüskék állnak ki belőlük. Még most is téli gumival jár majdnem mindenki és ezek a kis szögfélék zörögnek az úton.

A vaj sós. Először amikor vettünk azt hittem, hogy csak pont mellé nyúltam. Legközelebb tüzetesen átvizsgáltam az összes vajat, de mindben van só. Kénytelen vagyok belenyugodni, hogy egy darabig sós vajat eszünk.

Bedobálják az újságokat az ajtó résen. Ráhozzák az emberre a frászt. A valamelyik nap hajnal fél hatkor riadtunk arra, hogy bedobtak egy ajándék Turun Sanomatot. Az itt a napilap. Nem olyan vastag, mint egy Newyorktimes, de azért jó nagyot koppan.

Az utakon nincs felfestés a lámpáknál, hogy hol kell megállni. Mindenki megáll valahol a zebra előtt. Vagy a gyalogos lábán.

Itt az apukák sétálnak a babakocsis gyerekekkel. Aranyosan néz ki a könyékig tetovált apuka (biztos tovább is, de csak addig látszott), mikor taszigálja az 5 hónapos babáját, igazgatja a takarót rajta és mennek a hasonlóan vagány haverjával.

Sok mindenhez jó egy kulcs. Pl. mivel jogunk van bejönni a lakásba, feltételezhető, hogy jogunk van bejönni a lépcsőházba is meg a tárolókhoz. Ezért van egy kulcsunk, amivel ezek közül mindegyikbe be tudunk menni. De úgy van megcsinálva, hogy a másik lakásába nem tudunk bemenni, pedig neki is egy kulcsa van ehhez a három helységhez. Még azt is be lehetett volna kalkulálni, hogy a nagykapuhoz is jó legyen ez a kulcs, de az úgy látszik már túl bonyolult lett volna.
Apa az első programját ennek a finn kulcsos cégnek írta. Annak is az volt a lényege, hogy mondjuk jön egy új ember egy céghez, a programban beállítják, hogy milyen helységekbe van joga bemenni és aztán a gép legyártja neki a szükséges kulcsot, hogy mindenhova be tudjon jutni. Úgy hívják a kulcsos céget, hogy Abloy.