Szászék Finnóban

Elképesztő, hogy milyen gyorsan tud itt változni az időjárás. Örökké jönnek-mennek a felhők. Reggeltől kora délutánig zuhogott, utána kisütött a nap, egészen kitisztult az ég, aztán este megint beborult és zuhogott.

Valószínűleg mindenki átült a bicajáról a kocsijába, mert akkora forgalom volt, hogy Leventéért nem sikerült időben odaérni délben. Marcusért is később értünk, mint szoktunk. Szegény ott állt egy fa alatt egy száll pulóverben és ázott. Sírva jött oda hozzám, hogy egy néni kivezette az ebédlőből, aztán nem engedte be az iskolába. A rendes finn iskola ott van az övéké mellett és odajárnak ebédelni. És úgy tűnik, hogy ebéd szünetben kint kell lenni, ha esik, ha fúj, és szegény Marcus meg nem tudta elmagyarázni, hogy bent van a dzsekije a suliban és engedje már be érte az a néni.

Délután elmentünk madarakat nézni. A gyerekpark egy nagyobb park egy része. A gyerekparkon kívül van ott strand, meg nagy területen rendes park, kresztábla oktató tanpályácska, meg van ott egy körbekerített rész, ami madárhálóval le van fedve. Ott libák, kacsák, hattyúk, meg tyúkok laknak. Őket néztük meg. Van ott két kecske is. Egy anyuka a kisgidájával. Őket etették a gyerekek egy félóráig. Először leveleket kaptak, utána kiderült, hogy szeretik a makkot, úgyhogy makkot gyűjtöttünk és azt ropogtatták a kecskék.

Sétáltunk egy kicsit, utána mentek a srácok a játszótérre, dehát játszani nem nagyon lehetett, mert minden tiszta víz volt. Azt hittem holnapra megszárad, de most megint esik. Hideg annyira nincs, vagy már megszoktuk. 17-19 fok. Pulóver, hosszú nadrág, mezitláb-szandi. Így mászkáltunk és nem fáztunk. Csak Csipeszt szoktuk rendesebben felöltöztetni.