Szászék Finnóban

Délelőtt Csipesszel beiratkoztunk a könyvtárba.
Ott hagytuk az autót az ovinál és bebuszoztunk a piatérre. Onnan két sarokra van a könyvtár. A piacon vettünk egy liter borsót és úgy indultunk könyvtár látogatásra.

A könyvtárban kicsit tanácstalankodtunk. Először is kerestem a ruhatárat, mint otthon, de nem volt, és úgy tűnt, hogy mindenki csak úgy megy befelé, senkit nem érdekel, hogy kinek van olvasójegye, meg kinek nincs. A babakocsikat is tologatták bent.

Odamentünk egy pulthoz, ahol ült néhány könyvtáros. Az egyik hölgyet megszólítottam, hogy be szeretnék iratkozni. Adott egy papírt, kitöltöttem, elkérte az útlevelemet, aztán kérdezte, hogy milyen kártyát szeretnék. Kettőből lehetett választani. Kaptam egy műanyag bankkártya szerűséget, amin van egy vonalkód, ez az olvasókártyám. Kaptam még egy PIN kódot is.

Utána bementünk Csipivel a gyerek részlegbe. Van sok ismeretterjesztő könyv, dalos könyvek, cd-k, kazetták, DVD-k, mesekönyvek.
Vannak idegennyelvű könyvek is. Mindenféle. Orosz, dán, észt, horvát, német, francia, arab, japán, stb. Találtunk kb. 20 magyar nyelvű mesekönyvet is. Általában olyanokat amiről én még nem is hallottam. Egy "Mirr-murr nyomoz" címűt hoztunk haza. Meg Csipesz haza akarta hozni a "Vidám meséket" is és beletelt, vagy 5 percbe, mire megértette, hogy olyat fölösleges hazahozni, ami már van itthon.
Két angol nyelvű könyvet hoztunk még haza, egy gyerek szótárt, meg a Pettson és Findusz sorozatból a Kandúr szülinapi tortáját.

Miután kiválasztottuk könyveket, azt néztem, hogy hogy kell ezeket a könyveket kikölcsönözni. A pulthoz senki nem ment könyvekkel. De volt ott egy gép. De nem nagyon értettem, hogy mit kell azzal csinálni. Megkérdeztem egy könyvtárost és az elmagyarázta, hogy először oda kell tenni egy vonalkód olvasóhoz a kártyát, utána vonalkóddal felfelé belökdösni a könyveket az egyik lukon, kipotyognak a másik lukon. Mikor kész vagyok, megnyomom a gombot és kapok egy fecnit, amire fel van írva, hogy mit vettem ki és mikor kell őket visszahozni. És mehetek.
Kérdeztem, hogy a PIN kódra mikor van szükség. Elmondta, de fogalmam sincs, hogy mit mondott. Talán internetezésre, meg elektronikus katalógus használatra, meg ilyenekre való, amit számítógépen lehet csinálni.

Az olvasókártya még arra is kell, hogy az ember bemehessen a WC-be. Azt is kipróbáltuk, aztán mentünk a piacra, meg Leventéért.

Már csak azt nem tudom, hogy mit kell csinálni, ha visszaviszem a könyveket. Majd megkérdezem Edinától. Ő már itt lakik egy ideje és szokott könyvtárba járni, biztos tudja. Meg a PIN kódot is megkérdezem tőle.