Szászék Finnóban

Kicsit arról, hogy mi újság van most velünk.

Mára kitavaszodott. Gyönyörűen süt a nap, 8-10 fok van. Már keddtől egész tűrhető idő volt. Olvad a sok hó. Délutánonként vizet vezettünk a játszótéren. Már becsatornáztuk az egészet, a felső rész szépen ki is száradt.

Kezdjük magunkénak tekinteni az egész játszóteret, mert költözködnek a szomszédok. A négyesben lakók már kipakoltak és eltűntek. Pedig kicsit később költöztek ide, mint mi. Ott volt két kisgyerek. Most meg Mufurcék pakolnak már egy ideje a hetesből. Ott is két kislány van. Marad még azért itt gyerek. A 10-esben van egy pici, meg két kicsi, de azok nem nagyon jönnek ide, inkább ott játszanak a lakás mellett. Meg van még egy kisfiú mellettünk a hármasban, meg egy a kilencesben, de azokat sem sokszor látjuk itt. Kicsit rossz néven is vették a fiúk, hogy ma itt voltak a kiscsajok és összetaposták a csatorna rendszerünket.

Leventének és Marcusnak is örültek az oviban, suliban.
Leventééknél április 1. alkalmából felfordították az egész ovit. Egy nagy Minie egér ült a WC-n, felfordították az öltözős padot, teáskannákat akasztgattak az uzsonnás táska fogasra, lábbal fogták az ecsetet és úgy festettek, meg ilyesmi. Nagyon tetszett Leventének. Előtte nap pedig a kedvenc dalát kellett elvinni CD-n és versenyeztek a dalok. Levente Gryllusék Maszkabáljáról választotta a Rózsa, tulipán, harangvirágot,(nem ez a címe, de mindegy) és második helyezett lett. Szerintem érdekes, hogy semmit nem értettek belőle nyilván a gyerekek és mégis tetszett nekik.

Marcusék április 1-én a Biológiai Múzeumban voltak. Megnéztük még valamikor a nyáron már, de azóta Leventéék is voltak az ovival, most meg Marcusék. Ahhoz képest, hogy mennyire kevés állat van benne, elég népszerű célpont.
Marcusék környezetismeret órán a Finnországban élő állatokról tanulnak egyfolytában. Nem tudom mit tudnak róluk annyit beszélni. Most is azért mentek a múzeumba. Marcus azt mondta, hogy ketten a Milli nevű kislánnyal végig nézték a múzeumot, a többiek meg rohangáltak.
Keddre megírtuk a kirándulásról a beszámolót. Gyakoroltattuk Marcussal, hogy fel is tudja olvasni. Ő találta ki magyarul a mondatokat, aztán próbálta lefordítani, mi mondtuk az ismeretlen szavakat, meg azért segítettünk angolosítani. Apa próbálta minél egyszerűbben mondani, ha nem is volt angolos, de Marcus sokszor meglepő dolgokat tudott és végül miatta kellett rendesen angolosan leírni. Csak ragad valami erre a gyerekre.
Végül a fogalmazványt nem is neki kellett felolvasni, hanem Ms Robertson felolvasta.

Ilyenek vannak.