Szászék Finnóban

Tegnap volt a házassági évfordulonk. A 10., ezért elmentünk Apával vacsorázni, meg bele az éjszakába.

A gyerekek nem örültek az ötletnek, de megígértük, hogy akkor jövő héten csak egy éjszakát alszunk Poriban, mert megyünk a jazz fesztiválra. Két napra van jegyünk, de a második nap akkor még este haza autókázunk.

Szóval elmentünk először egy étterembe vacsorázni. Biztos korán mentünk, mert tele volt családokkal. Mindenféle korú gyerekekkel voltak ott. Később láttam, hogy van az egyik sarokban babakonyha, meg legó, meg megy a tévében a mesefilm. Szóval határozottan támogatva van, hogy családok menjenek az étterembe.

Mi rendeltünk egy kétszemélyes tálat, meg egy üveg bort.

Először hoztak néhány szelet ottsült, friss kenyeret, meg fűszeres vajat, hogy ne haljunk éhen amíg elkészül a kaja, meg hoztak egy üveg vizet az üveg bor mellé.

De hamar kész lett a tálunk is.

Közben figyeltünk egy mellettünk lévő társaságot. Kaja után desszert, utána kávé, konyak, meg más rövidek, amit otthon általában aperitifnek iszunk. De a vacsorához ők is bort ittak. Aztán még ittak valamiket nagy pohárból, úgy nézett ki, mintha tejet ittak volna. Ez létezik.

Általában a finn éttermek a következőképpen működnek:

Nagyon kevés helyen van pincér. Általában vagy önkiszolgáló éttermek, vagy a pultnál kell fizetni, kap az ember egy számot, azt az asztalára teszi és akkor aki hozza a konyhából az ételt, a szám alapján tudja, hogy hova kell tenni.

Az étteremben valahol van egy pult, ahol a saláta félék vannak, a kenyér, meg az innivalók. Ezek mind benne vannak az étel árában. Amíg várják a vendégek, hogy kész legyen az ennivalójuk, szednek maguknak salátát és azt eszik előételnek. Több féle innivaló szokott lenni kitéve, víz, szörp, tej, esetleg valami alkoholmentes, vagy alacsony alkoholtartalmú saját készítésű sör féle.

A bele az éjszakába meg azt jelentette, hogy Apa a munkatársaitól hallotta, hogy van egy MQNK klub (monknak ejtik) nevű hely, ahol szokott lenni élő jazz. Ha van, akkor tele van a klub, ha nincs, akkor üres. Most a második esett forgott fenn, nyilván az egyetemistákra építenek, ezért majd csak szeptemberben lesz élőzene. Most egy srác keverte a zenét, de az is csak jóval utánunk érkezett, nyilván ide is túl korán jöttünk fél 11-kor.
1/2 1 fele kavarodtunk haza. Még mozgott az egész város, mentek a péntek esti bulik. Az utcán szoktak zenészek lenni, de arra nem számítottam, hogy ez még 1/2 1-kor is így lesz. Svéd lehetett az a srác egy lánnyal, akik valami svéd népzenét játszottak két olyan hangszerrel amilyet én még soha nem láttam. A srácé az nem volt olyan bonyolult, valami gömbölyű gitár félét pengetett. A lányé viszont úgy szólt, mint egy hegedű, vonót is huzigált rajta, de nem lefogta a húrokat, hanem kis billentyűket nyomogatott.