Szászék Finnóban

A fiúk makaóznak, Csipesz pombákat gyárt gyurmából. Nem bombát, hanem gombát.

Marcus azt mondta, mikor csúszkáltunk haza az iskolából, hogy honvágya lett az ebédtől. Valami disznóhús volt ebédre. Meg nagyon finom füstölt disznósajt és ettől lett honvágya a tavalyi disznóvágás után Papánál. Így mondta.
Meg azt is mondta, hogy ki volt írva, hogy disznóhús az ebéd, hogy aki nem ehet ilyet, mert tiltja a vallása, az tudjon róla. De ott állt egy szakácsnéni is, és mindenkit külön megkérdezett, hogy ha véletlenül nem tud olvasni, akkor is tudjon róla, hogy disznóhús a kaja.

Holnap lesz Marcuséknál a karácsonyi ünnepség. Ezt pontosan tudjuk, kaptunk róla 3 emilt, meg egy nyomtatott meghívót. Tanuljuk a műsort. Marcus egy mondatot mond, két másik osztálytársával. De azon az egy mondaton kívül két dalt is megkéne tanulni.

Apáéknál a cégnél volt valami évvégi beszámoló, vagy ilyesmi. Aztán elmentek megvacsorálni. De majdnem akkor haza jött, mint máskor, mert ez csak az ő részlegüknek az eseménye volt, nem össznépi éjszakába-nyúlós buli.

Csipeszkének valami kötőhártya gyulladása van. Nem olyan vészes, kamillázzuk. Hátha nem kell orvost keresni neki.

Én meg pakolok. Egy bőrönd már 20 kilós, a másik még csak 12 lehet.

Épp az elalvás előtti fekvőtámaszokat csinálják a fiúk. Marci csinált 30-at, most Levente következik.