Szászék Finnóban

Tegnap egész délután zuhogott a hó. Olvadt is, mert úgy 1 fok volt, de maradt rengeteg, mert naplemente után már lehűlt a levegő és még akkor is esett.

Ms Robertson már megint eltűnt. Már csütörtökön sem volt. Remélem hamarosan előkerül.
Egy fiatal tantóbácsi volt velük mind a két nap. Pénteken valamikor csatlakozott hozzá egy japán tantónéni is.
Marcus egy csomó meglepetéssel jött haza.
Én kaptam egy rajzot, ami engem ábrázol, kis koronával a fejemen, csíkos pólóban. Meg kaptam egy karkötőt. Levente is egy karkötőt kapott. Csipesz egy fejdíszt, meg egy karkötőt. A Levente karkötője zöld bársonyos drót féléből van, a Csipesz fejdísz és a karkötőink, ezüst bigyós drótból van hajlítgatva. Meg egy egyszerű origamit is hozott, amit a japán nénivel csináltak.

Apa tegnap Helsinkiben volt. Jövő héten lesz a Microsoftnak valami bemutatója, ahol ők is bemutatják a programot, amin mostanában dolgoznak. Tegnap kellett elmenni a Microsoftos fickóhoz megmutatni, hogy mi lesz az előadás anyaga. Nagyon tetszett neki. Apa meg lett dicsérve.

Ma reggelre -12 fok lett. Gyönyörűen sütött a nap.

Február 28. zászlós nap. A Kalevala napja. 1835-ben Elias Lönnrot ezen a napon jelentette meg a Kalevalát. Éveken át gyüjtött népi énekeket és ezekből állította össze a finn nemzeti eposzt.
Se Leventéék se Marcusék nem foglalkoztak vele az oviban-suliban.

Délelőtt piacon voltunk, meg megpróbált Apa új bérletet szerezni Macinak, csak elfelejtettük vinni a finn regisztrációs számát és csak az alapján tudják megnézni, hogy jogosult-e rá. De majd 5 euroért adnak újat.
A tévénket is visszavittük oda, ahonnan vettük. Már kedd óta nem tudunk bele életet verni.
Nagyon megértőnek mutatkozott a srác, majd elviszi szerelőhöz. Apa azt mondta, hogy ő nem ad 50 euronál többet a szerelésért, erre azt mondta a srác, hogy ha lehet egyáltalán javítani, akár 80 euroba is kerülhet, de akkor ő majd az 50 feletti részt kifizeti. Aztán 3 hónap múlva visszavisszük, és megalkudunk vele, hogy ad-e érte pénzt és ha igen, akkor mennyit.
Majd meglátjuk, hogy egyáltalán hajlandóak-e vele foglalkozni.

Délután Marcust elvitte Apa hokimeccsre. Jövő héten lesz a szülinapja, most ő volt a soros.
Tetszett neki, de azt mondta, hogy ő többet nem akar menni.
Bonyolult volt neki, nem értette, hogy mit kell figyelni. Aztán elbambult, lőttek egy gólt, hirtelen hatalmas zaj lett és Marci úgy megijedt, hogy sírva fakadt. De aztán megvigasztalódott és jól érezte magát.

Mi elmentünk szánkózni.
Először egy új helyet néztünk meg. Jó széles pálya, messzire is lehet csúszni. Csak most a friss hó még nem volt letaposva és így nem csúszott valami messzire a szánkó és Leventének így nem is volt kedve szánkózni. Inkább havat evett. Mondtam neki, hogy ezért fölösleges volt idáig eljönni, hó otthon is van.
Aztán átmentünk a hozzánk legközelebb eső dombra és onnan csúszkáltak. Levente nem túl sokszor csúszott le. Még mindig havat evett. Csipesz viszont önállóan cirkulált.
Egy sávban annyit csúsztak már a gyerekek, hogy jéggé vált a hó és az annyira csúszik, hogy Csipeszke hanyatt feküdt és csak úgy a kabátján meg a nadrágján lecsúszott. Aztán feljött, lecsúszott, feljött, lecsúszott, kb. 20-szor. Nagyon élvezte, kacagott amíg le nem ért. Aztán azt mondta, hogy mostmár menjünk haza és elindult. Szaladt hazafelé. Leventével mi még kétszer lecsúsztunk, aztán futottunk utána.