Első rész
Szóval szombaton Levente elment élete első szülinapi partijára. Jól érezte magát. Úsztak, játszottak, eszegettek. Mivel az oviban őket szokta megvendégelni a szülinapos, Levente úgy gondolta, hogy neki nem kell oda vinni semmit, úgy kellett rábeszélni, hogy valami ajándékot illene venni.
1/2 4-kor szedtük fel és indultunk Kuopion túlra.
A gyerekek nagyon rendesen viselkedtek az úton.
Kuopio a tóvidéken van, de most a tavakból nem sokat lehetett látni, mert mind be van fagyva. Síelnek, sétálnak, motoros szánkóznak a tavakon. Lékek mellett ücsörögnek.
Kb. 1/2 10 volt mire a mökihez értünk. Az volt írva az interneten, hogy 70 euro egy napra a bérleti díj (ezeket a bérleti díjakat jobb nem átszámolni, mert baromi sokak), de a bácsi azt mondta, hogy 100 euro. Mondtuk, hogy az interneten 70 van írva, de a bácsi csak legyintet, kb. mintha azt mondaná, hogy ő nem tudja mi az az internet, úgyhogy az nem számít, hogy oda mi van írva. Mivel este 10 volt, nem álltunk neki vitatkozni és másik szállást keresni, kifizettük a 100 eurokat. A möki iszonyú mocskos volt. Nem is volt rendes hely 5 emberre, utáltam. Tiszta macskaszőr volt minden, még jó hogy nem allergiás egyik gyerek sem, mert akkor muszáj lett volna éjszaka másik szállást keresni. Nagyjából berendezkedtünk és próbáltunk minél kevesebb időt ott tölteni.
Vasárnap nagyon szép idő volt, a gyerekek kint mászkáltak a nagy hóban. Alig tudtak benne közlekedni. Délelőtt bementünk a városba, megnéztük a piacteret, ettünk valamit, aztán mentünk a fő nevezetességhez.
Egy város közeli dombon van egy kilátó, ami jellemzően csak nyáron működik. Jó magas, be lehet látni a tóvidéket onnan.
Onnan is lehetett látni, ahol mi álltunk, de mind be volt fagyva.
Viszont ott voltak ezek a sísáncok. Apának nagyon tetszettek.

Leventével felmásztak a legnagyobb tetejére és lenéztek, hogy lássák honnan kell leugrani ezeknek a szerencsétlen síelőknek.
Fenéken csúszkálással töltötték a fiúk az idő egy részét, neki futottak és a sípálya meredekebb részein csúsztak lefelé. Persze ezt Csipesznek is ki kellett próbálni.
Utána a möki-közeli tavon mászkáltunk egy kicsit, aztán visszamentünk a mökibe, addigra a bácsi befűtötte a fatüzeléses szaunát. Szaunáztunk, megmosakodtunk ott a melegben, vacsoráztunk, aludtunk, összepakoltunk és húztunk onnan el.
A hétfőt utazással töltöttük, 1/2 6 fele értünk a Rovaniemi közelében lévő mökibe. Na az egy nagyon szép möki. Látszik rajta, hogy a gazdája nagy büszkesége. Vette az épületet, aztán ő építette, szépítgette tovább. Nagy pecás és vadász fickó.

Vizet a kútból hordta Apa. Fel kellett törni a tetején a jeget, mert csak úgy 3 méter mélyen volt a víz.
Még led világítás is volt egy akkumulátorról. Kellett mellette gyertya, de még sem volt tök sötét. Egy nagyon jó kályhával fűtöttünk. Nem vagyok nagy kályhaszakértő, de ezt ott hagytuk 5-6 órára és mikor visszamentünk még mindig 21 fok volt és parázs a kályhában. Két éjszaka -21-23 fok volt, akkor hűlt le reggelre 16-18 fokra a möki.
A tó partján van a fő épület és messzebb a budi, fáskamra, snowmobil és szánkó tároló meg még egy kétszemélyes kis házikó.
A fiúk nagyon élvezték a helyet. Különösen Marcusnak volt érdekes, hogy mindenhez tüzet kell gyújtani. A konyha részben volt egy kis sparhelt, azon melegedett mindig a víz. A szoba részben ez a szuper kályha és volt még a szaunában is egy szaunakályha, amiben vizet is lehet melegíteni.
Esténként mindenki megmosakodott a lavórban.
Apa reggelente megmosakodott kútvízben. Mi bentről néztük, hogy Apa feltöri a jeget a kútban, kimer egy vödör vizet, levetkőzik pucérra, és megmosdik. Ezt csinálta -23 fokban is és gőzölt. Úgy nézett ki, mintha tök meleg vízben mosdana, megtörölközött és utána még ott nézelődött a teraszról, mintha marha meleg lenne, aztán bejött és szedegette a jeget a hajából, mert belefagyott a víz.
A budi valamiért jó messze van a mökitől. Levente nekifutott minden kakálásnak legalább 3-szor. A hidegben visszabújt. Néhány napig nem is kakáltak a fiúk, aztán belátták, hogy csak muszáj lesz ráülni a minuszos budira. Reggel volt a legrosszabb, hiába ücsörgött az ember a deszkán, ha az fel is melegedett, a lukból jött a mínusz 21 és csípte az ember fenekét.
Kedden délelőtt Apa kint volt a gyerekekkel ott a möki körül én meg ebédet fabrikáltam.
Aludtunk egy délutáni alvást, aztán indultunk Rovaniemibe. Apa valamit intézett a cégnél, mi addig lementünk a folyópartra. Visszamentünk Apáért, aztán követtük Tapanit a házukig. Tapani Apa munkatársa volt, ott dolgozott a rovaniemi irodában. Miután meglátogattuk őket két nap múlva kirúgták.
Szóval Tapani lovakat tart. Rovaniemitől 40 km-re laknak északra.


Van 6 saját lova, és bértartásban van ott még 13 ló. A felesége tanítónő, de egy éve csak a lovakkal foglalkozik. Mostmár Tapani is azt fogja csinálni, gondolom.
Megnéztük a lovakat, aztán elvittek minket lovasszánnal szánkózni.

A felesége mesélte, hogy tőlük a svéd határig nincs semmi, csak erdő. A svéd határ 100 km. Jó hideg volt a szánon. Mikor visszaértünk kaptunk teát, meg sütit. Tapani jött csak be velünk, a felesége ment dolgozni.
Kedves fickó. Csak olyan fura volt nekem, hogy a feleséget ott kint hagyjuk, hogy pakolja el a lovat, meg a szánt, mi meg bemegyünk a melegbe. Úgy látszik el van könyvelve, hogy az az ő munkája és kész. Meg tényleg volt ott dolga bőven, jöttek a lógazdák lovagolni, később bevitte az istállóba a saját lovaikat, stb. Dolgozik egész nap.
Később Tapani felhívta az egyik szomszédot, hogy megnézhetjük-e a rénszarvasait. Átmentünk, bementünk a rénszarvasok közé. Tetszett a fiúknak, meg akarták simogatni őket, de azért még ezek sem olyan szelídek.

Lapföldön hatalmas távolságok vannak. Pl. Rovaniemi nevezetességei köze van felsorolva az a vízesés is, amit megnéztünk, holott az Rovaniemitől 80 km-re van.
Benzinkút sincs minden kanyarban, úgyhogy azt is meg kell gondolni, hogy mikor tankol az ember.
Tapaniék telke is hatalmas. Van a házuk, hozzátartozó istállókkal, út, az úton túl is van még valamennyi terület, tópart és tó. A tó egy darabja is az övé. Azt mondta, hogy 8-an laknak ott a környékükön, a tó körül, de 50 möki van közvetlenül a tópartján, úgyhogy nyáron viszonylag nagy forgalom van arra felé.
Azt mesélte Tapani (a neve egyébként az István megfelelője. Gondolom valami Stephanból lett egy i betű hozzá biggyesztésével, egy S elhagyásával és még egy kis finnesitéssel. Stepani, Tepani, Tapani), hogy az idén kétszer volt olyan, hogy befagyott a dízel, mert -32 alatt befagy, és olyankor nem ment dolgozni. Betelefonál, hogy hideg van. Egy busz megy a városba reggel 8-kor, de senki nem várja el tőle, hogy -32-ben legyalogolja a 6 km-t a buszmegállóig. Vagyis -35 volt az idén a leghidegebb.
folyt.köv.







3 megjegyzés:
Petibácsi, Te nem aprózod el, pedig m23 az már nagyon hideg, pörköltfőzni is csak m5-ig élvezet... Még sok beszámolót, gyönyörű helyeken jártatok, meg sok kép is kéne, puszi MIt
A hideg kútvíz remekül felfrissíti reggel az ember vérkeringését, ajánlom mindenkinek. És mivel a víz majd 25 fokkal melegebb volt, mint a kinti hőmérséklet, ez ugyanolyan kellemes, mintha egy szép tavaszi reggel 40-45 fokos vízben mosakodnál :-).
Próbáljátok ki!
//Petibácsi-Apa
Azért vigyázzatok, mert Szászpeti nagyjából mindent meg tud magyarázni. Meg az ellenkezőjét is.
Megjegyzés küldése