Szászék Finnóban

Apa beszélt a tanítónénivel.
Azt mondta (a tanítónéni), hogy szerinte nem olyan rossz a helyzet.
Matekból nagyon jó Marcus. Azt elfelejtette Apa megkérdezni, hogy miért kell extra matekra járni. Tehetséggondozás, vagy felzárkóztatás? Vagy a nyelvi problémák miatt?
Angolból sem olyan rossz a helyzet. A szó teszten is 3 szót tudott az 5-ből.
(Mert azóta már kiderült, hogy az volt a szó teszt, hogy mondott nekik 5 szót a tanítónéni és le kellett írniuk. Már én is megtaláltam a füzetében, mikor múlt héten kirámoltam az iskolai asztalát.)

Szóval szerinte már sok mindent ért, csak a beszédet kellene gyakorolni.

(Tegnap az derült ki, hogy van egy csomó szó, amit tud, mert már annyiszor hallotta, de nem tudja, hogy mit jelent.

Azt mondta, mikor tegnap olvasott a magyar olvasókönyvből: What do you see? Kérdeztem, hogy ez mit jelent. Nem tudta. Megmondtam, most már tudja.
Egy csomó szónak ő tudja a rendes kiejtését, én meg tudom, hogy mit jelent. Ketten már ellennénk az iskolában.)

Kaptak a tanítónénitől olvasnivalót.
Nincs olvasó könyvük, hanem a suliban van egy kis füzetsorozat, abból tanulnak olvasni. A tanítónéni elolvassa nekik, aztán a témával kapcsolatban kapnak fénymásolt oldalakon feladatokat.
Ezt nagyon utálom, mert elmondani nem mindig tudja Marci, hogy miről szólt, amit a tanítónéni olvasott, és így nehéz segíteni neki, hogy nem tudom, hogy mihez tudná kötni azokat a szavakat, amiket gyakorolni kell.
Most legalább már látom, hogy milyen füzetecskékről van szó. A szókincsük egymásra épül. Mindegyikben egy rövid történet van lerajzolva és a képek alá egy-egy mondat van írva. Az elsőben pl. csak nevek, hogy bemutassák a szereplőket. Egy család, a következő füzetekben minden történet róluk szól. Egy-egy történet néhány szót gyakoroltat. Általában a fénymásolt oldalakon is azok a szavak szerepelnek. Mivel angolul nem kiejtés szerint írnak, muszáj a gyerekeknek minden egyes szónál megtanulni, hogy milyen betűkből állnak.

Szegény Marcus, meg keveri. Ha magyarul olvassa, hogy to, akkor is azt mondja, hogy tu és ha látja, hogy az van odaírva az angolban, hogy a, akkor azt mondja, és nem bírja megjegyezni, hogy ott az angolok azt mondják, hogy ö, főleg, hogy máskor meg nem azt mondják ugyanerre a betűre.
Meg ilyenek. Nem könnyű két nyelven megtanulni olvasni, egyszerre.
Majd meglátjuk mi lesz a vége.