Szászék Finnóban

El vagyok szomorodva.
Ma volt Leventéék karácsonyi ünnepsége, mi meg nem mentünk el. Tökségből kifolyólag.
Én abban a meggyőződésben voltam, hogy holnap lesz. Tudtam én, hogy ma van a délelőttös csoportnak, holnap meg a délutánosnak, de valamiért úgy gondoltam, hogy nekünk a délutános csoportéra kell menni. Biztos, mert tavaly délutánosak voltak.
Apa meg egészen ma este 7 óráig a jövőheti menetrendet nézte, ezért döbbent rá csak akkor, hogy nekünk az oviban kéne lennünk, a helyet, hogy itt vacsorázunk. Én meg mondtam, hogy de most miért ijesztgeti a gyereket, nem vagyunk semmiről lemaradva, ma a délelőttös csoportnak van a karácsonyi partyja, erre Apa: de Levente a délelőttös csoportba jár! Ja, tényleg. Szegény Levente nagyon sírt. Engem is nagyon bánt, hogy ennyire gyagya vagyok.
De az ovisok sem mondtak semmit, hogy legalább elgondolkozzak rajta, hogy este vissza kell jönni.
Majd holnap Apa megkérdezi, hogy elmehetünk-e a délutánosokéra. Persze az egyáltalán nem ugyanaz, szegény Levente ott nem ismeri a gyerekeket. Meg mi is tudtunk volna ismerkedni egy kicsit a szülőkkel. Na mostmár mindegy. Ez jól el lett szúrva.