Szászék Finnóban

Korcsolyát szeretnénk venni a gyerekeknek. Mivel itt lenne több helyen is lehetőség korizni, gondoltuk, használjuk ki. Még csak most kezdődött a tél.

Apa egyik munkatársa tudott egy helyet, ahol lehet használt korikat venni, de nem találtuk meg. Ő is úgy mondta, hogy két éve volt ott egy hely. Azóta eltűnt.
Elmentünk az egyik korizó helyre, ahol van élező, meg kölcsönözni is lehet korikat, de az csak délben nyitott, addig elmentünk a K-ba. Itt így hívják az egyik bolthálózatot. Ott is megnéztük a korcsolyákat, ettünk, átmentünk egy sportboltba. Ott vannak használt korik, de nem volt a megfelelő méretben.

Visszamentünk a jégpályára. Kölcsönöztünk korcsolyát a fiúknak.
Itt főleg hoki korcsolyák vannak. Meg úgy általában minden fiúnak az van. Ezer-fűzős, megkötős korcsolyák rövid éllel. A lányoknak meg magassarkú megkötős korik. Olyan műanyag, csatos korcsolya, ami a síbakancsokhoz hasonlít, itt nem is kapható és nem is láttunk senki lábán.
Marcusnak egy ezeréves vacak kori jutott, alig volt benne bélés. Leventének egy újabb, de a végére mind a kettőnek feltörte a lába szárát. Marcus egész ügyes volt. Mivel nagyjából tud görkorizni, és ez nem sokban különbözik, kb. 10 perc alatt belejött annyira, hogy már élvezze a dolgot. Levente egy ilyen segítő bigyóval közlekedett. Úgy néz ki, mint egy kis foci kapu, csak középen feljön még egy rúd, amin kapaszkodó van. Ez jól csúszik a jégen és a kezdők ezt tolják maguk előtt, hogy ne essenek annyit.
Ő is tolta szorgalmasan. Versenyeztek Marcussal oda-vissza a pályán.

Mivel itt több koripálya is van és nincs olyan tömeg, nincs szabályozva, mint otthon, hogy most mindenki az óra járásával megegyező irányba kering. Fél óra múlva, meg bemondják, hogy mindenki forduljon meg. Az egész pálya kb. háromszor akkora, mint a szegedi. Az egyik része zárt, ott folynak a hoki edzések. A maradék egyik részén hokiztak, vagy célba lövöldöztek koronggal, a többin koriztak. Mindenki olyan irányba, ahogy akart.
Egész nap be lehet menni. Egy eurot kell bedobálni a kapunál, és akkor egyet pörög és egy ember bemehet. A kölcsönzős hétköznap csak este van ott, hétvégén meg déltől-hatig. De talán este tízig lehet korizni reggeltől.
A kölcsönözhető korcsolyák számából és állapotából, meg abból, hogy szinte senki nem azért állt sorba, hogy kölcsönözzön, hanem hogy éleztessen, azt a következtetést lehet levonni, hogy majdnem mindenkinek van korcsolyája, csak a bénák kölcsönöznek.

Úgyhogy mi is arra jutottunk, hogy csak kéne korit venni. Korizás után elmentünk egy másik K-ba és Marcusnak vettünk egy korit. Csak az ő méretében volt.
Leventének valót találtam az apró hirdetések között, Apa fel is hívta, de mivel angolul beszélt, az illető letette. De majd csak találunk neki is.

A felnőtteknek is kéne venni.
Csipeszke is egyfolytában mondogatta, hogy korcsolyázni akar. De nem tudom hány év múlva lesz akkora lába, amire korcsolyát gyártanak. Még mindig csak 19-es a lába. Vagy lehet, hogy már huszas is meg van. Mindegy, ekkora korcsolya szerintem nincs.
Ma a hókupacon játszott, amit összetoltak a pálya szélére.

Ez nem fedett pálya, ahol most voltunk. Nyáron focipályának néz ki, meg annak is használják.
Ahol Apáék voltak meccsen, a Turku Halli, az az egyik fedett pálya, de oda csak ritkán mehet be akárki, mivel ott edz a turkui hokicsapat.
Marcus sulijától nem messze van még egy fedett pálya. Jártunk arra már ezerszer, de nem értettem, hogy hol van ott a pálya. Tegnap mondta Apa, hogy azt mondta a munkatársa, hogy az valahol a föld alatt 20-30 m-re van. Eredetileg bunkernek készült. Ezért tűnik úgy térkép alapján, hogy a Marcusék sulijában van a pálya. De ezek szerint valahol alatta.
Van még ott a gyerekparknál az a körbe-körbe koripálya. És biztos van még, de egyenlőre ennyi is elég lesz.