Szászék Finnóban

Marcusnak ma iskolába kellett menni.
Van néhány ilyen extra nap. Nem tudom mit pótolnak. Értelme sincs sok, mert nem tanulnak úgy sem.
Ma a szülői munkaközösség megbeszélést és könyvvásárt szervezett. Az volt a mondás, hogy mindenki vigye el a megunt könyveit és 1,2 vagy 3 euroért fogják árulni. A maradékot haza viheti a gazdája, vagy valaki elviszi az antikváriumba.
Marcuséknak azt mondta Ms Robertson, hogy ma ne vigyenek táskát, csak könyveket és pénzt.
Azt gondoltuk, hogy magyar könyvekre nem lesz túl nagy kereslet, úgyhogy mi nem vittünk semmit, csak pénzt adtunk Marcusnak, hogy ha valami megtetszik neki, akkor meg tudja venni. Elsőre nem is akart pénzt vinni, mert ő nem akar angol nyelvű könyvet venni, de aztán rábeszéltük, nem olyan nehéz, ha nem költi el, majd haza hozza. Végül mégis vett két könyvet. Vagyis füzetet, mert ezek az angolul beszélők kiadnak néhány oldalas könyvecskéket is füzet alakban. Az egyiket 1 euroért vette és a rövid, u betű közepű angol szavakat gyakoroltatja. Egy egész sorozat létezik belőle, most nekünk lesz egy ilyen, legalább ezeket a szavakat ismerni fogják. A másik vastagabb füzet, az már otthon rendes könyv lenne, az űrről szól. Azt 2 euroért vette.
Vásárlás után pizzát sütöttek. Kész alapra pakolásztak, aztán megsütötték és megették.
Ennyi volt az iskola nap.

A térdem már jobban működik, mint tegnap, de azért nem akartam még erőltetni, így nem mentünk sífutni, hanem délután elmentünk fürdőbe.
Tavaly már voltunk ott és az volt az egyik kívánság, hogy menjünk el még egyszer.


A kép a fürdő honlapjáról van. A legtöbb időt a jobb szélen látható gyerekmedencében töltöttük. Csipesz nem volt hajlandó máshová bemenni. Elolvastam most a jún. 15-kei bejegyzést, akkor minden vízbe be akart menni. Elsőre most is lelkes volt, de aztán elcsúszott és ivott egy kicsit és utána már hiába adtunk rá mellényt, nem akart máshova bemenni. Egyszer sikerült bevinni az alul- középen látható medencébe, de annyira szorított és nyavalygott, hogy inkább kimentem vele. A fiúk is magyarázták neki, hogy fent tartja a mellény, de nem tudtuk meggyőzni. Úgyhogy ott cirkulált a gyerekmedencében. Lecsúszott a csúszdán, nekem ott kellett lennem a végénél és elkapni, mert ott is félt, hogy beleesik a vízbe és megint iszik. Aztán elment a lépcsőig, leült lóbálta a lábát, bedobta a vízbe a labdáját, utána ment, aztán fel a csúszdára. Így ment körbe-körbe. Közben Apa a fiúkkal a nagy csúszdákon csúszott, meg felmentek az úszómedencéhez, kimentek a kinti medencébe, mindent megnézegettek. Ettünk egy kicsit, utána én is lecsúsztam háromszor a fiúkkal, többször már nem mentem fel azon a sok lépcsőn, mert így is fájt már a térdem.

Levente mellényben

Egyszer még Leventét is ki kellett mentenem a vízből. Mikor ettünk levette a mellényét, aztán elfelejtkezett róla és beugrott az alul-középen medencébe. Szerencsére nem túl mély a víz, ott pattogott, hogy időnként kiérjen a feje és levegőt tudjon venni. Beugrottam és kiemeltem. Kis pupák. Elfelejti, hogy nincs rajta mellény...
Jól elfáradtunk, Csipesszel mi még szaunáztunk egy kicsit, aztán tusolás, öltözés, haza jövetel.

Volt ott egy társaság. Nagy valószínűséggel legénybúcsút tartottak. Hát nem szívesen lennék itt legény, aki búcsúzik. Először arra lettünk figyelmesek, hogy egy fickó, akin egy neon zöld fürdőruhaféle volt, amiből a kukacán kívül mindene kilátszott, mászkál fel-alá a fürdőben. Egy másik fényképezi és egy férfi társaság mindenhova követi. Utána szóltak az úszómestereknek, felmentek velük az úszómedencéhez és ott vagy versenyeztek, vagy csak a srác idejét mérték. Apáék az egyik csúszdánál is találkoztak velük, ott is felírták, hogy mennyi idő alatt csúszott le a szerencsétlen. Aztán mikor jöttünk már haza, ott ült a srác magába roskadva, úgy nézett ki, mint aki már többet ivott a kelleténél. Piros nylon harisnya, kék szoknya, meg valami tengerész kabát és sapka volt rajta. Napszemüveg és akkor próbált neki bajuszt ragasztani egy másik srác. Szegény nem hiszem, hogy holnap túl jól fogja magát érezni.
Talán írtam már, hogy egyszer Apa egy kocsmában találkozott egy legénybúcsúztatós társasággal. Akkor egy kerekeken guruló ketrecbe volt bezárva a búcsúzó, oda kapta a sört, meg egyszer bezártak mellé egy lányt is. Később azt kiengedték és eltolták a ketrecet a következő kocsmába.
Nincs itt túl jó dolga egy búcsúzós legénynek.