Odaértünk, megsütöttük a kolbászainkat, megvártuk, hogy Csipesz felébredjen, mert elaludt a kocsiban. Ő is megebédelt, aztán elindultunk. Először lementünk a tóhoz, aztán elsétáltunk a kilátóig, meg vissza. Csipeszke saját lábán megtette az út jelentős részét. Úgy 4 km-t gyalogoltunk.
Láttam egy darumadarat távcsővel, de olyan messze volt, hogy alig látszott szabad szemmel, és nem nagyon akarta senki elhinni, hogy tényleg daru az ott.
Láttunk még néhány helyen havat, meg jeget.
Most a vizes részek még vizesebbek voltak, mint szoktak, mivel ott a sok hólé.
Ahol vizes a talaj, ott is próbálkoznak a fenyőfák a növéssel, egy darabig megy isnekik, aztán egyszer feladják. A balra lévőknek szerencséjük volt, szárazabb
helyre hullott a mag, amiből kikeltek












2 megjegyzés:
Szép kiránduló idő volt.Szivesen nézegetem az ottani tájakat,olvasom az ott élők szokásait.
Nőnek a gyerkőcök!
Ajaja névtelennek tanulni kell.
Megjegyzés küldése