Szászék Finnóban

Nagyon szép idő volt ma is. Elmentünk a nemzeti parkba, ahol már voltunk néhányszor.
Odaértünk, megsütöttük a kolbászainkat, megvártuk, hogy Csipesz felébredjen, mert elaludt a kocsiban. Ő is megebédelt, aztán elindultunk. Először lementünk a tóhoz, aztán elsétáltunk a kilátóig, meg vissza. Csipeszke saját lábán megtette az út jelentős részét. Úgy 4 km-t gyalogoltunk.
Láttam egy darumadarat távcsővel, de olyan messze volt, hogy alig látszott szabad szemmel, és nem nagyon akarta senki elhinni, hogy tényleg daru az ott.
Láttunk még néhány helyen havat, meg jeget.
Most a vizes részek még vizesebbek voltak, mint szoktak, mivel ott a sok hólé.

A tóparthoz építettek utat a kerekesszékeseknek is

Hómaradványok

Csipeszke és Apa a pallókon

Marcus ilyen kéregből, mint ami van a hóna alatt, hozott haza egy félköbmétert

Csipesz, Marci, Apa, sárgajelzés

Ahol vizes a talaj, ott is próbálkoznak a fenyőfák a növéssel, egy darabig megy is
nekik, aztán egyszer feladják. A balra lévőknek szerencséjük volt, szárazabb
helyre hullott a mag, amiből kikeltek

Megsérült a nyírfa, a nedveire gyűltek össze a hangyák

Marcus vezetgeti Csipeszt

Csipesz botokkal

Erdő

Levente elfáradt

Na, én ezt innen kihúzom!

Kéreg cipelők