Juhannus

Reggel esett az eső. Aztán abbahagyta, még néha a nap is kisütött egy pillanatra.

Délelőtt még nyitva volt néhány élelmiszerbolt, meg volt piac is. Leventével elmentünk vásárolni.
A piacon sok sátor oszlopa nyírfaággal volt díszítve. Ahol a salátát vettük, ott az elárusító lányok fején nyírfaágkoszorú is volt. Árultak is nyírfaág csokrokat, meg nagyobb nyírfaágakat is.
A zöldség-gyümülcsösök igyekeztek mindent eladni. Két napig nincs piac, tönkre megy az árujuk.

Egy finn-svéd újságból kisilabizáltuk, hogy a szigetek közül az egyiken 6 órától lesz valami Juhannus ünnepély.
6 után valamennyivel értünk oda. Egy kis réten van 4 faház. Az egyikben ajándékbolt van, a másik kávézó, a harmadik haláruda, a negyedik meg bolt. Van még ott 3 fából faragott háziállat. Egy ló, egy disznó, meg egy tehén.
Itt voltak asztalok, meg székek kirakva.

Gyerekek a tehénen

Az egyik faházban volt néhány hegedűs, egy harmonikás, meg egy néni énekelt. Dalszövegek voltak kiosztva, hogy tudjon velük énekelni aki akar. A tér közepén meg volt valami nyírfával díszített nagy zöld. Énekeltek egy darabig, aztán néhány erős ember odament a nagy zöldhöz és felállította. Kiderült, hogy olyan mint nálunk a májusfa. Juhannus alkalmából állítanak fel ilyen nyírfaágakkal, nyírfa koszorúkkal díszített póznát.

Állítják a póznát

Ez volt a fő atrakció. Utána még énekeltek egy darabig, meg kicsit táncoltak, próbálták rávenni a közönséget is egy kis táncolásra.
Mi beálltunk a sorba, hogy vegyünk sütit a gyerekeknek a kávézóban. Egy régi, nagyon alacsony mennyezetű kis épület volt. Az egyik ajtón bementünk, a másik ajtón ki, közben vettünk magunknak az egyik helységban sütit egy tányérra, a másikban meg kifizettük. Hallgattuk a dalokat, eszegettünk.
Utána lementünk körülnézni a tengerpartra. A gyerekek a szokásos kavics dobálással töltötték az időt.

Kavics dobálók

Néhány vagány finn kislány fürdött. Az igaz, hogy éppen kisütött a nap, de 18 foknál több nem volt.
Aztán visszamentünk megnézni, hogy van-e még valami esemény, de már inkább csak pakolásztak.

Csipi bohóckodik

A fiúk csúsztak néhányat a kötélpályás csúszdán, elsétáltunk egy darabon egy ösvényen, aztán hazajöttünk.

Ilyen orhidea félét találtunk az erdőben

Éjfél előtt egy kicsivel elindultunk a fiúkkal a strandra, hogy hátha látunk egy Juhannus tüzet valahol a parton, de nem volt.
Néhányan voltak a strandon, gitároztak, énekeltek és volt egy mécsesük is nagy tűz helyet.

Éjféli strand

Marci megpróbálta lefényképezni a vadludakat akik ott sétáltak, és hazajöttünk.
Ahhoz, hogy lássunk tüzet el kellett volna menni legalább Naantaliig, ami 14 km. Ehhez még nekem sem volt kedvem.
Itt Turkuban nem volt semmilyen esemény. Úgy látszik tényleg mindenki elmegy a nyaralójába és nem érdemes programokat csinálni itt a városban.

Tegnap kisütött a nap végre. Még ma is süt. De az a jóslat, hogy holnaptól már megint jön az eső.

Pedig Juhannus lesz. Apa nem megy dolgozni.

A fényt, a leghosszabb napot ünnepelik. Itt legalább akkora ünnep, mint a karácsony. Mindig jún. 20 és 26 közötti péntek este és az azt követő szombaton tartják. Az igazi nyár kezdete.

Aki tud az kivonul a nyaralójába, kiürülnek a városok. Baráti társaságok gyülnek össze, grilleznek, iszogatnak. Az est fénypontja a tábortűz gyújtás.

Mikor 8 éve itt voltunk, akkor elmentünk északra, és ott egy dombról megnéztük, hogy nem megy le a nap. Majdnem lement, de a felső csücske kilátszott, kicsit ott várt, aztán feljött. Érdekes volt.

Most van a finn zászló ünnepe is.

Majd megpróbálunk valami eseményt találni, feltéve, hogy nem esik az eső.

A jó idő alkalmából kint vagyunk amennyit lehet, főleg, hogy tudjuk, hogy nem sokáig tart.

Tegnap piacon voltunk délelőtt. Rengetegen voltak. Úgynézett ki, hogy mindenki most jött piacra. Lehet, hogy náluk is esett.

Délután séta a piaccsarnokig, ingyenes, angolnyelvű újság beszerzésének céljából, aztán irány a gyerekpark. Ott voltunk 8-ig. Csipeszt nagy bőgés közepette lehetett csak haza hozni. Még maradni akart.

Nagyon sokan vannak még este 8-kor is a gyerekparkban, az utcákon, meg az egész városban. Mindenki nagyon örül, hogy sokáig világos van és ezt maximálisan kihasználják. Biztos majd jövőre mi is jobban értékeljük a világosságot, miután túl élünk egy hosszú, sötét telet.

Apa azt mondja, hogy már régen volt kép a blogban és csinált egyet a tusoló Csipeszről. Mert mostmár egyedül tusol ez a kis drága. A wc melletti kézmosónál mindenhol van egy kistus. Nem bidé van, hanem ilyen tus, fenékmosás céljából. Kitünően hasznosítható budi takarításnál. Meg Csipeszke is ezzel tusol, mert olyan kicsi a fürdőszoba, hogy elér a tusolóig.

Tusoló pocak

Az idő még mindig vacak.

A katicabogarunk megszökött. Találtunk egy katicát a piactéren és haza hoztuk, mert az árvácskán levéltetvek garázdálkodnak. Két napig pusztította őket a katica, aztán eltünt.

Rajzoltak a fiúk, célbadobtak konzervdobozokba.

Tegnap voltunk bevásárolni. Becseréltük Levente szandiját, mert eltört az egyik műanyag bigyó rajta. Simán ment, pedig Apa aggódott, hogy már régen vettük (két hete).
A múltkor a magyar találkozón ez volt az egyik fő téma, hogy Magyarországon milyen nehéz becserélni dolgokat, itt meg simán cserélnek bármit.

Vettünk Faritrade-es nádcukrot.

Nem tudom ki mit tud a Fairtrade mozgalomról.
Az a lényeg, hogy próbálják segíteni a harmadik világ termelőit.
Még valamikor az 50-es években jutott valakinek eszébe, hogy közvetlenül a termelőktől kéne vásárolni bizonyos dolgokat, nem pedig 68 kereskedőn keresztül. Így különböző szervezetek alakultak, akik rendes felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek, így segítenek nekik abban, hogy tisztességesen éljenek, fejleszteni tudjanak. Kapnak még külön pénzt amit iskola építésre, környezetvédelemre, vagy arra költenek amire akarnak úgy, hogy a közösségnek is javára váljon. Cserébe jó minőséget követelnek meg tőlük.

Láttam már itt fairtrades banánt, kakaót, kávét. De létezik még csoki, rizs, kosár, tea, sportszer is.

A kakaó 5-ször annyiba került, mint más megszokott kakaó. Ez a nádcukor kb. ugyanannyiba, a banán sem volt drágább. Most olvasgattam erről a Fairtrade-ről és kiderül, hogy millió szervezet foglalkozik ezzel az üggyel. Én nem tudom, hogy ezeket is el kell tartani, vagy miért kerül annyival többe a kakaó?

Vannak szervezetek akik a harmadik világban propagálnak, próbálják szervezetekbe tömöríteni a termelőket, hogy könnyebben tudják képviselni az érdekeiket, meg segíteni nekik a jobb életszinvonal megteremtésében.
Vannak akik ezen a végen reklámozzák ezeket a termékeket, próbálják tudatos vásárlásra tanítani az embereket.
Vannak akik eldöntik, hogy kik rakhatják fel a termékeikre a fairtrade logót.

Errefelé már vagy 20 éve lehet ilyen termékeket vásárolni és elég nagy forgalmuk van.
Állítólag Magyarország nem készült még fel erre, a vásárlók főleg az árakat nézik, nem érdekli őket, hogy valakin segíthetnek. Azt gondolják, hogy segítsenek a nyugatiak.
Mivel ezek a termékek általában a bio minősítésnek is megfelelnek otthon főleg bioboltokban lehet őket megvenni.
Akit érdekel a téma a www.fairvilág.hu -n lehet olvasgatni róla.

Az egyik megjegyzésben azt írtam, hogy Finnország majdnem 5-ször akkora mint Magyarország. De Apa figyelmeztetett, hogy ez nem így van. 338.145 km2 a területe kb. 3,6-szerese Magyarországénak.
De minden évben nő 7 km2-rel, mert emelkedik ki a tengerből. Szóval egyszer majd igaz lesz a megjegyzés. Nem írtam olyan nagy hülyeséget, csak várni kell néhány ezer évet. Csak az a baj, hogy valószínűleg addigra a globális felmelegedés miatt meg elolvadnak a jéghegyek, és ugye elönti a víz a mélyebben fekvő területeket és akkor meg csökkenni fog Finno területe, tehát lehet, hogy sosem lesz igaz az állítás.

Írok még egy-két dolgot Finnoról.

Finn zászló

Rendes neve Finn Köztársaság.
Hivatalos nyelve a finn, meg a finn-svéd. Ezért mindenhol minden két nyelven van kiírva. Általában először a finn, de az Archipelagoban, (a szigetvilágban) főleg svédül beszélnek és ott azt írják előre. Ez csak azért érdekes, mert a svédet szoktuk keresni, mert abban több olyan szó van, ami hasonlít az angolra, vagy a németre.

A történelméről csak annyit, hogy a svédek meg az oroszok határozták meg leginkább. Mióta felbomlott a Szovjetunió, nekik is kicsit könnyebb.
1995 óta EU tagok, 2002 óta az euro a fizetőeszköz.
A gazdasági fejlődés '95 után lendült fel, főleg a Nokiának köszönhetően.

Az ország 1/4 része az Északi-sarkkörtől északra fekszik. Szegény lappok, vagyis számik ott fagyoskodnak. Nincsenek túl sokan. Kb. 7000 fő.

Úgy is hívják, hogy az ezer tó országa. A szám nem annyira stimmel, mert pontosan 187 888 tavat tartanak nyilván.
Azt írják a Wikipédián, hogy "egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el". Én meg úgy látom, hogy van itt egy nagy kupac gránit, amiről sehogy sem tud elfolyni a víz, és minden mélyedésben van egy tó. De ez kicsiben is igaz, szerintem azért olyan pocsolyásak, mohásak az erdők, mert nem tud beszivárogni a víz a talajba, mert alig van termőréteg. Néhány centi föld keletkezett már hosszú idő alatt, és alatta meg ott van a gránit. Ha mészkő lenne még csak tudna mit kezdeni magával a víz, de így csak ott álldogál.
Láttunk már egy-két útbontást, meg csőlefektetést a városban. Ásnak egy kicsit, aztán ott a gránit(különben nem tudom, hogy gránit-e, de valami nagyon kemény kőzet)abba vésnek helyet a csőnek. Túl mély meg széles lukakat nem csinálnak. Nem könnyű meló.
Ennek megfelelően szántóföld sincs korlátlanul. És az is mind körbe van véve árokkal, hogy el tudjon folyni a víz. Meg sok helyen tele van a föld kövekkel.

Sík vidék dombokkal.
Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m, Lappföld legészakibb pontján van. Szóval van hó meg hideg, síelnek is sok helyen, de olyan síparadicsomokat, mint az Alpokban vannak nem tudnak csinálni. Így a sífutás is nagyon népszerű.

Mindenféle állat lakik itt. Pl. nyáron rengeteg szúnyog. Sok víz-sok szúnyog.
De nagyobb testűek is vannak, nem sorolom fel az összes fajt, de sok féle madár van amilyet otthon nem látni, emlősök közül érdekes, hogy van medve meg farkas. A rénszarvast házi állatként is tartják, jávorszarvas is van rengeteg, rozsomák is garázdálkodik északon. Vannak kis mérges kígyók is az erdőkben. Úgyhogy nem árt tájékozódni túrázás előtt.
Fa az kétféle van eredendően, nyír és fenyő. Habár fenyőből több fajtát is láttunk már.
Persze a parkokba telepítenek mindenfélét ami bírja a kemény telet.
Ami nekem érdekes, hogy sok parkban, játszótéren gyümölcsfák és bokrok is vannak telepítve. Ribizlibokor, almafa.

Tegnap nem csináltunk semmi különöset, mert nem volt valami jó idő. Délelőtt még kimentünk a piacra, meg Apa Marcussal meg Csipesszel elment boltba, de délután egyfolytában esett az eső. Játszottunk, birkóztunk a gyerekkel, meg mecccset néztünk.

Ma délelőtt is még be volt borulva, úgyhogy elhatároztuk, hogy délután fedett fürdőbe megyünk. Már Apa korábban kapott tippeket a munkatársaitól, hogy hova érdemes gyerekekkel menni.

Valami Caribi Hotel fürdőjében voltunk. Nagyon szépen meg van csinálva.
A honlapon 8 medencéről beszélnek. Hát lehet, hogy van annyi, de nem túl nagyok.
Biztos beleszámolják a 3m átmérőjű jakuzzit is.
Vannak élménymedencék barlangokkal, dögönyözőkkel, bugyogókkal.

Van egy gyerekmedence. Ki van rakva egy csomó vödör, meg hajó, meg locsoló is a gyerekeknek. Először azt hittem, hogy csak véletlen, hogy minden gyereknek ugyanolyan hajója van, de aztán feltünt, hogy mindig másik gyerek játszik ugyanazzal a hajóval. És akkor Csipesznek is szereztünk játékokat.

Van úszómedence is. 16,7m hosszú, 1,3m mély. Még én is kifulladás nélkül végig tudom úszni.

Na és a legjobb, hogy van 3 csúzda.
Ez tetszett a srácoknak a legjobban.
Van egy kicsi, 25 méteres.
Van egy amin felfújható, kapaszkodós nagyúszógumi félén lehet lecsúszni. Ez 117m.
Meg van a feketelyuk, ami egy egyszerű csőcsúzda, csak sötét van benne. Néhány led világít itt-ott. Ez 80m.
Levente az mindegyiken lement Apával. Marci az a feketelyukat nem volt hajlandó kipróbálni hiába magyarázták neki, hogy semmi különös. A tetején bekukucskált, aztán azt mondta, hogy ez félelmetes.
Engem is rábeszéltek, hogy csússzak. Régebben szerettem csúzdázni, de mostanában egyáltalán nem vágytam rá. Az úszógumissal lecsúsztam Marcussal meg Leventével is többször. A gyerekeknek nagyon tetszett, hogy visítok. Marcus is átvette kis fázis késéssel. Mondtam neki, hogy olyan mint Elizabet a KFT számban, felfelé sikít a hullámvasúton.

Csipesznek is nagyon tetszett. Nem csúzdázott, de minden mást kipróbált és egyfolytában vigyorgott. Az úszómedencébe mindenáron be akart ugrani.
Legtöbbet a gyerekmedencében voltunk vele és vártuk a csúzdázók beszámolóját.

Kb. 3 órát töltöttünk el a fürdőben. A végére mindenki jól elfáradt.