Levente ma sem ment oviba, köhög. Csipesz is, remélem hamar meggyógyulnak, annyira nem vészes a dolog.

Marcusnak hosszú napja volt. Apa hozta-vitte, hogy ne kelljen mozgatni a betegeket. Beszélt Apa Ms Robertsonnal. Tegnap kérdezett valamit Ms Robertson tőlem, hogy Levente miért nem elsős. Csak azt nem értettem, hogy miért nem elsős most, vagy miért nem lesz elsős. Mindenesetre azon gondolkoztunk Apával, hogy egyáltalán tudja-e Ms Robertson, hogy jövőre Marcus nem idejár. Ezt beszélte meg vele ma Apa. Nem tudta, hogy haza megyünk. Sajnálta, hogy Marcus elmegy, mert azt mondta, hogy most látja, hogy már játszik a többiekkel, és meg is szólal angolul. Szóval így évvégére sikerült neki beilleszkedni és annyi angolt felszedni, hogy megszólaljon. És nyilván jövőre már ezerszer könnyebb lenne neki a suli. Marcus azt mondta, hogy jó lenne ebbe az iskolába járni jövőre is, ha Magyarországon lenne.

Egészen más téma: finn temetés.
Vasárnap annál a templomnál amit megnéztünk, láttunk a temetőben egy új sírt. Teljesen frissek voltak rajta a virágok, nyilván nem rég volt a temetés. Az volt a fura rajta, hogy ott volt mellette egy hatalmas földkupac. Jobban megnéztük és kiderült, hogy a koszorúkat nem föld tartja, hanem egy zöld lap van a gödörre rakva. Nem kukucskáltunk alá, de úgy tűnt, hogy ez a sír nincs betemetve.
Ma megkérdezte Apa az egyik munkatársától, hogy is van ez. Azt mondta, hogy amikor temetés van, akkor nem szokták betemetni a gödröt. Aki akar bedob egy marék földet a koporsóra, aztán ráteszik ezt a lapot, arra a virágokat, meg a koszorúkat, és vége a temetésnek. A Jarmo azt gondolja, hogy valamikor később - szerinte még aznap, de pontosan nem tudja - mennek a munkásemberek és bedobálják a földet. Hát ez nekünk nagyon fura, hogy ott hagyják betemetetlenül a koporsót. Jarmonak meg az volt a furcsa, hogy nálunk munkásemberek is vannak a temetésen és dolgoznak, amíg ott vannak a gyászolók.
Azt olvastam, hogy régen errefelé nem volt szokatlan, ha akár hetekig is ott feküdt a saját házában a halott a koporsóban, mivel előfordult, hogy az egész környéket víz és jég fedte és nem is tudták elvinni a temetőig.
Lehet, hogy akkor ebből ered, hogy számukra nem idegen, hogy ott hagyják magára a betemetetlen koporsót.

Lassan látszik is hogy tavasz van. Kezdenek zöldellni a fák és a bokrok. Mikor ideköltöztünk kiültettem gyöngyike és aprónárcisz hagymákat a terasz melletti fűbe. A nárcisz hagymák kifagytak, vagy nem tudom, mindenesetre nem hajtottak ki. A gyöngyikék most virágzanak.

A nyírfák már egész jól állnak

Marcus jól volt ma. Ment iskolába, voltak úszni is. Levente viszont nem ment oviba, mert nem érezte valami jól magát, ez a taknyolódás elhatalmasodott rajta. Csipesz pedig köhécsel.

Ma szép idő volt, csak nem túl meleg, 13 fok. Délután fára másztak, labdáztak, bicajoztak a fiúk. Csipesz pedig a kis autókájával mászkált fel-alá és néha kiabált, hogy bogarat lát.
Majdnem minden rovartól, bogártól fél. Marcus magyarázza neki, hogy nem kell félni, nem bántanak. A lepkéktől nem fél és a katicabogártól sem. Múlt héten itt röpködött egy légy a lakásban és nem tudtuk elkapni. De nem is volt szemtelen fajta, csak néha valahol feltűnt. Csipesz állandóan kiabált miatta, mindig meglátta valahol, persze mire odament valaki a légy eltűnt. Szegény Csipesz teljesen kétségbe volt esve. A végén már csak azért nyírtuk ki, hogy Csipesz ne kiabáljon. Pedig egy teljesen rendes légy volt. Nem is láttunk még ilyet talán Finnoban. Legfeljebb egyet.
Ideje haza menni, hogy megtanulja, hogy ilyenek vannak és nem bántják az embert.

Meg van a repülőjegyünk.
Május 31-én megyünk haza. Valamikor délután 2 után indulunk Turkuból, Helsinkiben várunk majdnem 2 órát, és 18.20-ra érünk kb. Budapestre.
Apa pedig cselesen megy haza, mert az a komp amivel jött, az úgy közlekedik, hogy este ér Németországba és az nem lenne olyan klassz, hogy még este 11-kor kell neki vágni a haza útnak.
Ezért először átkompol 31-én este Svédországba. Reggel odaér, aztán leautókázik legdélebbre, ott felszáll egy másik kompra, amelyik átviszi Lengyelországba. Kedd délelőtt ér oda és majd valamikor éjszaka pedig remélhetőleg haza.

Addig még jönnek vasárnap reggel Katáék, de kedden már mennek is el.

Tegnap Marcus volt az osztállyal úszni, majd meg fagyott, ez volt a legmaradandóbb élménye. Elvileg holnap is mennek. Előtte még a leendő elsősökkel együtt tartanak egy órát. Mint tavaly mikor mi is mentünk iskola látogatásra.
De délután hányt ez a kis Marci, úgyhogy nem tudom mi lesz vele holnapra. Nagyon fájt a feje, aztán, hányt, aludt, és most azt állítja, hogy jól van. Kért enni is. Remélem nem a Levente által behurcolt vírus.

Csipeszke még mindig taknyos. Mostmár Levente is .

Leventéék a héten vihetnek fényképezőgépet az oviba. Egész jó képeket csinált. Majd pénteken lesz valami kiállítás a képekből.

Délelőtt elmentünk Ágiékkal Ekotoriba. Sikerült venni annyi ágyat mostmár amennyiben elalszanak. Úgyhogy befejeztük mostmár az ekotorizást. Megkérdezte Ági és tényleg úgy van, hogy az Ekotoriban nem adnak pénzt a bevitt cuccért. Ha hibás az áru és javítani kell, akkor még fizetni is kell azért, hogy bevegyék. Ha eladható, akkor ingyen beveszik. Úgy látszik itt szörnyen környezettudatosak az emberek, ha ez így működik. Én azt gondolnám, hogy néhány eurot mindenért fizetnek, hogy odavigye az ember és ne kidobja és így újra legyen hasznosítva a cucc. De úgy látszik e nélkül is odaviszik az emberek. Biztos nincs lomtalanítás és drága, ha kérnek egy konténert. A nagyobb kidobandó bútorokat meg nem tudják hová tenni. Múlt héten volt egy darabokra fűrészelt szekrény a kukánkban. Biztos nem volt kedve az illetőnek elszállítmányozni az Ekotoriig.

Délután bementünk a városba. Visszavittük a könyvtárba a könyveket, mostmár oda sem megyünk többet. Elmentünk a piaccsarnokhoz is csak már be volt zárva. Kis süni Ágiéknál maradt és ott vettük volna át. Aztán elmentünk magyartalálkozóra. És eladtuk Bogátának a maradék cuccunk nagy részét. Vágyott egy jó kanapéra és mi azt állítottuk, hogy a mienk jó. Elhoztuk őt, hogy megnézhesse, és tetszett neki, aztán megnézte az ágyat, az is tetszett neki, meg megvette a tévét, meg majd még lehet, hogy a hozzá való digiboxot is, meg Apa bicaját is. Úgyhogy mostmár nem sok minden maradt. Lassan nem is nagyon érdemes meghirdetni.

Hirtelen ősz lett. 9 fok volt reggel és egész nap felhős volt az ég, néha csöpörgött az eső.

Marcus csak 10.15-re ment reggel, mert most össze-vissza vannak kavarva a napjaik. Mennek mégiscsak úszni kedden és csütörtökön, és emiatt vannak az órák ide-oda rakosgatva.

Csipeszke megtaknyosodott. Nem tudom mikor fázott meg.

Én elkezdtem pakolgatni, meg csináltam fényképeket az eladó holmikról és feltettem az internetre, hogy majd meghirdessem a finn-magyar levelező listán, hátha kell valakinek.

Apa hokimeccset néz.

Meg ilyenek. Semmi különös.

Ma elmentünk hajókázni. Apa kinézett egy kompot, ami Turkutól 30 km-re indul egy kis kikötőből és tesz egy kört ott a szigetek között, kb két óra a menetidő. Van hétköznapi menetrend, pénteki, szombati és vasárnapi. Hétköznap gondolom csak az ott lakók mozognak vele, pénteken mennek ki a szigetekre a városiak, szombaton nem megy a komp, vasárnap pedig hozza vissza a szigetekről a városiakat. Kicsike komp, főleg személy szállításra, de elfér rajta néhány autó is. Akinek nem fontos az autó az ott hagyja a szárazföldön, garázsok is vannak a kikötőben.
Olyan kedves kis komp ez. Akik azokon a szigeteken laknak teljesen rá vannak utalva. Kicsi kis kikötőkben álltunk meg, van ahol csak kitette a bácsi valakinek a tejes kannáit, máshová az újságokat vitte. Volt olyan sziget, ahova autóval nem is lehet menni.

Kettő óra után indult ma a komp.Már dél körül ott lettünk volna. Úgy nézte Apa, hogy 7,50-t kell fizetni egy felnőttnek, és mivel nem volt készpénzünk, ezért először elmentünk kicsit túl a kompon egy faluba, ahol volt automata. Ha már ott voltunk, meg rá is értünk, megnéztük a templomot. A gyerekek kint maradtak egy játszótéren, mi Apával kicsit be is mentünk a templomba. Nagyon érdekes naiv freskók voltak benne. Szép volt.


Aztán elmentünk megnézni a kompot, mert Apa kicsit izgult, hogy tényleg működik-e, vagy csak az internet állítja. De ott volt a kikötőben. Megnyugodtunk és elmentünk egy erdőbe megebédelni. Letelepedtünk, ettünk, utána kicsit sétáltunk, aztán mentünk a komphoz. Köveket dobáltak a gyerekek a vízbe, aztán felszálltunk. Mikor elindult a komp a gyerekek még lelkesek voltak. De aztán kiderült, hogy kint hideg szél fúj, meg később már fáradtak voltak, úgyhogy Levente az szunyókált is egy kicsit, Marcus pedig hajós újságokat nézegetett.

Itt bent ücsörögtek a gyerekek

Nekünk felnőtteknek nagyon tetszett. Ha kint álltunk és nem bentről nézelődtünk nagyon szép volt minden. De a gyerekek miatt valakinek mindig bent kellett lenni. A képeken sok nem látszik, nem adja vissza, hogy milyen szép is volt a sok sziget, meg a tenger. Felhős volt az ég és ezek a kis vacak fényképezők nem sokat tudtak így kihozni az egészből. De azért néhány kép:

Az egyik kikötő ahol megállt a hajó

Valami kacsák

Marcus és Anya nézelődik