Tegnap Apának céges mulatság volt. Csocsóztak, ettek, ittak, játszottak. Valamikor 1 óra felé jött haza.
Mi a gyerekekkel este tűzijátékot néztünk. Most nyitottak meg egy bevásárlóközpontot és a megnyitási ceremónia utolsó eseménye volt a tűzijáték. 9 órára volt hirdetve, de később kezdték, mert nehezen tudták kiterelni a komplexumból a kedves vásárlókat. De még így is világos volt mikor elkezdődött.
Csipesz a végén azt mondta: Anya, nagyon, nagyon volt ez a tűzijáték. Nagyon milyen? Nagyon, nagyon.
Skanssinak hívják különben ezt a helyet. Ott járunk el mellette minden nap, mert arrafelé kell menni suliba. Néztük, hogy hogy a manóban fogják ezt megnyitni 17-én, mikor irtó nagy felfordulás van ott, egy csomó munkagép, daru, konténerek, homok és kődombok. De megnyitották. A boltok készen vannak, végül is van út, járda, parkoló, a többi meg nem számít. Még mindig egy nagy építési terület az egész.

Ma megint ott kezdtük a napot, mert tegnap nem tudtunk léggömböt szerezni. Zárás előtt 8 perccel már nem osztogattak.
Most van itthon 7 héliumos léggömb.

Voltunk még délelőtt vásárban is. Most volt a szigetvilág vására. Sokféle halból készült dolgot árultak, meg bogyókból készült lekvárt, szörpöt. Árultak mézet, kenyeret, fűszereket. De nem csak ehető dolgokat persze, hanem mindenféle kézművesek is a portékáikat. Apa vett magának egy finn kést. Minden valamire való finnek van egy övre fűzhető-tokos kése. Most már Apának is, ha nem is finn.

A vásárban ettünk halakt, meg húsgombócot. Leült mellénk egy házaspár. Ették a húsgombócaikat és a fickó egy idő után nagyon nézett minket. És egyszer megszólalt, hogy magyarok? Aztán elmondta, hogy ő csak egy kicsit beszél magyarul, mert 19 hónapig az SFOR-nál volt Magyarországon. Még mondott egy-két dolgot, aztán kellemes hétvégét kívánt és elmentek. Egész jól beszélt magyarul, mi biztos nem beszélnénk ilyen jól finnül egy fél év múlva sem. Mondjuk valószinűleg nem 3 gyerekkel volt ott.

Délután kicsit pihentünk, aztán mentünk Áginak segiteni költözködni. Apa meg Ági hurcolkodtak, én pedig vigyáztam a gyerekekre. Kimentünk a játszótérre, de nagyon fújt a szél, hideg is volt, kb. 4 fok. Egyszer a hó is elkezdett esni. Azért kint voltunk egy órát kb. Mire visszamentünk Apáék is pont befejezték mára a pakolást. Még szereltünk egy kicsit ott a lakásban, mert leesett szekrény ajtó, meg ajtót raktunk vissza.
Ági 3 lánya Csipeszt szórakoztatta. A középső szereti babusgatni a kicsiket, a kislánya az csak 1 évvel idősebb, mint Csipesz, úgyhogy jól elvoltak.
És jó késő lett mire hazaértünk.

Marcus menne fürödni, de fent sötét van ezért Marcus nem mer felmenni. Ilyenkor az a megoldás, hogy Csipesz felmegy, felkapcsolja villanyt és akkor Marcus is felmer menni.

A nap kel 6 óra felé, nyugszik 9 óra körül. Úgy háromnegyed 10-ig van világos.
Reggelre már megint nagyon hideg lett. Sütött a nap szépen, de éjszaka fagyott. 9 órakor is még csak 0 fok volt.
Tegnap Apa mondta, hogy most szépen lemostuk a kocsit, holnapra lehet nem látszik az egészből semmi, mert esni fog az eső. Mondtam neki, hogy ha esni fog, én haza megyek. Szerencsére nem esett. Inkább hideg legyen, mint eső. De már szívesen haza mennék.

Leventét ma már nem zavarta el az a kis pupák Axel. Remélem nem is fogja.

Marcuska egész ügyes. Tegnapelőtt matekból hozott haza egy Excellentes, csillagos papírt, ma pedig azon csodálkozott Apa, hogy az angol feladatot önállóan oldotta meg. El kellett olvasni két angol mondatot és eldönteni, hogy melyik vonatkozik a mellette lévő képre. Ilyen képből volt 5. És egyedül elolvasta, hogy mi van odaírva és meg is értette és jól is válogatta ki a mondatokat.

Délelőtt Ágival Ekotorikat jártunk, mert egy bútorozott lakásból egy bútor nélkülibe költözik. Hurcoltuk magunkkal Csipeszt meg az ő kislányát is, aki kb. egy évvel idősebb, mint Csipesz. A két kis csaj jól összehaverkodott. Rohangáltak az Ekotorikban, eszegettek a kocsiban, amikor éppen nem nyelvet nyújtogattak. (Csipesznek néhány napja ez a rossz szokása lett. Remélem hamar elmúlik.)
Varissuoba költözik egy 3 szobás lakásba. Ott van a Marcusék sulija, ahova két lánya is jár. Így közelebb lesznek a sulihoz, meg nagyobb lakásuk lesz, mert a mostani elég pici. Cserébe nem tudom milyen népek közé kerül. Oroszok, arabok laknak a házban. Az egyik ablakból egy aranyos fekete kisfiú kukucskált kifelé. Remélhetőleg jó lesz ott nekik.

Apával azt olvastuk ki az Ekotori honlapjáról, hogy oda vagy ingyen veszik be az ember cuccait, vagy fizetni kell, hogy bevegyék. Ha jó állapotú és el lehet adni, akkor nem kell fizetni, de ha nem lehet már eladni, akkor valami újrahasznosítási díjat kell fizetni, amiért ők szakszerűen tüntetik el az ember szemetét.
Szicsó kérdezte régebben egy megjegyzésben, hogy hogy fogunk megszabadulni a dolgainktól, de fogalmam sem volt róla. Most úgy látszik, hogy nehezen.

Ági megveszi az egyik bicajunkat, meg a mosógépet. Meg biztos majd mást is. Igy ő is, meg mi is jól járunk. Neki nyilván olcsóbban odaadjuk, mintha Ekotoriban, vagy valahol kéne vennie, mi meg több pénzt kapunk érte, mintha ingyen visszaadjuk az Ekotorinak.
Már csinálom az internetes fotóalbumot az eladandó cuccokról. Majd elküldöm a címet itt élő magyaroknak, hátha kell valakinek valami.

Ma megint szép idő volt. Gyors megragadtam az alkalmat, és kiporszívóztam a kocsit.
Arra már nem emlékszem, hogy utoljára mikor volt, mert amíg hideg volt, csak időnként kidobáltam a szemetet, meg egyéb dolgot amit a gyerekek belepakoltak, semmi kedvem nem volt nagyobb takarítást rendezni.
És most kiderült, hogy legalább szellőztetni kellett volna, amikor jobb idők voltak, mert egy csomó helyen penész hegyek nőttek. Én még ilyet nem láttam. Biztos behordtuk a sok havat, és attól olyan párás lett odabent a levegő, hogy a penészek jól megtelepedtek mindenhol.
Pl. a hátsó ülés sor le van fektetve, most frankón bepenészedett alatta. Kiporszívóztam, amennyire tudtam, de majd otthon rendezek valami nagy takarítást mikor tarhonya szárító idők járnak. Itt nem állok neki, mert beletelik egy hétbe mire kiszárad, aztán megint jól bepenészedik minden.
A fiúk fellelkesültek a porszívózáson és neki álltak kocsit mosni. Lemostak róla egy csomó koszt és egyúttal jól összemaszatolták. Később kollektíve kivonult az egész család és szépen lemostuk, meg bent is megtörölgettük, úgyhogy kész a tavaszi kocsi nagytakarítás.

Csipeszke biztos hallja, hogy a fiúk mindig mesélnek valamit, hogy mi történt velük, és ezért mostanában ő is mindig mesélni akar valamit. Nagyon aranyos. Ilyeneket szokott mesélni:
"És akkor lecsúsztam, Marcival lecsúsztam, és akkor nem lett semmi bajom." "És akkor kint voltam, és akkor homokoztam, és egyedül voltam, de nem sírtam.""És akkor kocsit mostam, Marcinak segítettem, és akkor ügyes voltam."

Most szegény Levente miatt vagyok elszomorodva. Van egy barátja, Axel. És ez az Axel azt csinálja, hogy ha jön egy új fiú, akkor ejti Leventét és az új fiúval játszik. Decemberben jött egy új fiú, nem volt hajlandó Axel Leventével szóba állni. Levente odament hozzájuk, arrébb mentek. Levente utánuk ment, arrébb mentek. Többet nem próbálkozott, hanem játszott egyedül, vagy Vilhelmiinaval. Aztán eltünt az új fiú, Axel megint nagy haverje lett Leventének. Két hete előkerült megint az elveszett új fiú. Levente már akkor mondta, mikor megálltunk az ovi előtt, hogy ajaj, visszajött az új fiú, mert megismerte a kocsijukat. De nem lett semmi baj, már nem volt olyan érdekes Axelnek, továbbra is jó barátok maradtak Leventével. De most tegnap megjelent egy új új fiú. És most megint nem hajlandó Axel szóba állni Leventével. Nem lenne annyira nagy baj, mert játszhatna Levente a többiekkel is, de Axel azt sem engedi. Együtt játszik Axel, Jaako, a régi meg az új új fiú, és ha a közelükbe megy Levente Axel máris elzavarja. És mivel ez a csapat ez összes olyasmi korú fiú mint Levente, igy nem marad nagyon akivel játszhatna. Tegnap még nem mondott semmit Levente, de ma mondta, hogy Axel elpártolt tőle. Ma Vilhelmiinával játszott. Vilhelmiina Jaako 4 éves tesója. Ő folyamatosan barátja Leventének már egy jó ideje.
Hát majd meglátjuk, hogy mi lesz még a dologból, csak sajnálom szegény Leventét.

A lappföldi beszámolóból még nem tettem közzé egy részt amit már régebben megírtam. Ma úgy sem történt velünk semmi különös, úgyhogy ez lesz a mai bejegyzés.

Két dolgot láttunk, ami nekünk érdekes volt, pedig mindennapos, mert így könnyebb a sok hóban

Snowmobilok a benzinkút parkolójában

Lappföldön gyakorlatilag október-novembertől, május közepéig hó fed mindent. De délebbre is nagyon sokáig van hó. Ezért legegyszerűbb snowmobillal (motorosszán, hómobil) közlekedni. Rendesen kivannak táblázva a snowmobil útvonalak, térképet is lehet kapni róluk. Tavon, folyón, erdőben, mezőn, kevésbé forgalmas utakon lehet vele menni, egyetlen akadály a forgalmas út, amiről lekopott a hó. Benzinkutakhoz is vezetnek az utak, mivel tankolni is kell néha. Van valamiféle rendszámuk is ezeknek a gépezeteknek.
Úgy látom kétféle snowmobilos van. Vannak akik szórakozásból snowmobiloznak. Mint az örült motorosok. Biztos nyáron motoroznak, télen ezt az izét zúgatják. Versenyeket is tartanak.
És vannak akiknek tényleg szükségük van rá. Pl. fakitermeléssel, vagy rénszarvas tartással foglalkozóknak a legbiztosabb közlekedési eszköz.

Azt olvastam, hogy általában a rénszarvasokat nyáron szabadon tartják. (Egész északon, nem arra ahol mi jártunk, hanem északabbra.) Kapnak a fülükbe egy műanyag bilétát és mehetnek amerre látnak. Évente kétszer-háromszor tartanak összeterelést, amikor a rénszarvas tenyésztők összehajtják az összes rénszarvast egy helyre és szétválogatják őket. Gondolom megszámolják őket, a kicsik is kapnak bilétát a fülükbe. Télen a tenyésztők gondoskodnak róluk.
Összetereléskor szabadon lehet mászkálni az országhatárokon keresztül. Finno, Svédo, Norvégia. Ilyenkor is mikor már van hó snowmobilokkal száguldoznak rénszarvast keresni.
De az a bácsi is akinek megnéztük a rénszarvas farmját snowmobillal hozta a rénszarvasoknak az ennivalót. Mindenféle szánkókat kötnek a snowmobilok után, abban húznak terhet, utast. Mintha ló lenne.

A másik ami nekem nagyon érdekes volt, hogy sokan járnak fakutyákkal, ha gyalog mennek.
Tolják maguk előtt, csomag a székben, így mennek boltba, így járnak iskolába a gyerekek.
Nagyon vicces, hogy a bicajtárolóban a bolt előtt fakutyák parkolnak.


Apa szerint nagy hátránya ennek a sokáig tartó hónak és hidegnek, hogy hónapokig meglátszódik, hogy hova pisilt az ember, ha nem esik rá friss hó.
A mökinél egy helyre jártak pisilni a fiúk, aztán a végén dobáltunk rá szép fehér havat, hogy ne rontsa az összképet a ronda sárga folt.

Tegnap még szép idő volt, de ma megint csak 8 fok volt a legtöbb és felhős ég.
Már Marcus is lázadozik, hogy menjünk most már haza.

Délelőtt meglocsolták a fiúk a lányokat.
Apa fabrikált valami kölnispriccelőt orrbafújóból. Itt nem szokás locsolkodni, tehát kölnit sem lehet kapni.
Mondott Apa valami saját költésű locsolóverset is, félig finn félig magyar és azt hiszem a leggyengébb mióta ismerem (Yksi, kaksi, keskusta, azt hitte, hogy megúszta...). Mert minden évben saját költésű locsolóverse van.

Kaptak a gyerekek könyvet, meg tojásokat is. Nem szoktunk nekik ajándékot adni, csak most kompenzáltuk, hogy nem mehettek locsolni és nem kaptak mástól semmit.
Tojás vadászatot is rendezett Apa, Csipeszke is talált két tojást. Nagyon aranyosan örült nekik.
Délelőtt meg amikor jöttünk le a lépcsőn, mert a fiúk locsolkodni akartak, Azt mondta "Én is akarok tojásokat locsolni!"

Leventével sütöttünk, különben meg csak tébláboltunk, pihengettünk.
Vagyis Apa a gyerekekkel elment bicajozni én pedig mentem utánuk, mikor megsült a kalács.

Tegnap Tamperében voltunk.
Van ott egy szórakoztató központ.
Delfinárium, planetárium, akvárium, kilátó és egy művészeti múzeum. Nyáron van még vidámpark és állatsimogató.
Először a delfin showt néztük meg. Nagyon jó volt. Borzasztó ügyesek ezek az állatok. Tudja az ember, hogy nagyon intelligensek, meg játékosak, de azért élőben látni, hogy milyenek, az más.
Az is érdekes, hogy itt északon nézünk ilyen delfin showt.
Itt van róluk egy kis videó (bal alsó sarokban a fekete nyílra kell rákattintani a lejátszáshoz):

Meg fénykép:

Mikor befejeztek egy mutatványt, mindig visszamentek a gondozójukhoz és kaptak jutalom halakat

A végén oda lehetett menni a medencéhez. Ez a delfin járt körbe, hogy megmutassa magát. Piszok egy alak, úgy lefröcskölt minket, hogy Leventével csurom vizesek lettünk. De nem azért mert ugrált, direkt csak a fejével kilökött egy kupac vizet. Biztos jót nevetett magában.

Delfinek után más halakat nézegettünk az akváriumokban.

Doktor hal

Tűzhal

26 ilyen akvárium volt körben. Kb. mint a budapesti állatkertben

Utána felmentünk lifttel a kilátóba. 120 m magasan voltunk. Marcus az idő egy részét a falhoz lapulva töltötte, mert félt. Azt talán elhitte, hogy nem fog felborulni a kilátó, de mégsem nagyon akart odajönni az ablakhoz.

Kilátó

Marcus odamerészkedett az ablakhoz

Tampere egy része. Két nagy(és több kicsi) tó mellé épült a város

Miután lejöttünk, megnéztük a planetárium környékét. Az előadásról lemaradtunk, de annyira nem is igyekeztünk bemenni, mert nem rég voltunk planetáriumban és a fiúk sem akartak most menni.

A művészeti múzeumban valami amerikai festő kiállítása van éppen, azon is végig szaladtunk. Nem tetszett annyira, a gyerekeket meg végkép nem érdekelte.
Úgyhogy mentünk is inkább a tópartra.

A tó be van fagyva. Egy bácsi még nagy bátran mászkált a tetején.
Itt épp Levente mászkál rajta

Ott játszottak egy kicsit, aztán bementünk a városba.

Tamperei katedrális

Fedett szökőkút Tampere közepén. A gyerekek szaladgálnak körülötte,
az üvegében látszik a tér többi épülete

Megnéztük a közepét, ettünk aztán elindultunk vissza Turkuba.
Jól elfáradt mindenki.