Ma már végre szép tavaszi idő volt egész nap.
10-15 fok, napsütés.
Délelőtt piacon voltunk.
A fiúk fagyit szerettek volna enni, mert persze a finnek már eszik is mihelyst kisütött a nap és 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

Rendes nagy piac volt. Sok virágos, zöldség-gyümölcs, halas, és a bácsi-néni sorban is árultak mindenfélét. Barkaágat, hajtatott nyírfa vesszőket. Gondolom bent vázában kizöldeltették, mert kint még semmit nem csinálnak a fák. Lehetett kapni hajtatott füvet is kis tálkákban.

Vettünk árvácskákat. A fiúk lemondtak a fagyizásról, hogy többet vehessünk. Apa elsőre ötöt engedélyezett, de fagyi lemondással 10-et vehettünk. Jobban járt így, mert a plusz 5 árvácska 4 euroba került, a fagyi pedig fejenként 2,50. Irtó drága a fagyi.

Vettünk epret, szőlőt, banánt, sétáltunk kicsit a sétálóutcán, aztán hazajöttünk.

Délután elmentünk bicajozni.
Egy nem olyan messze lévő erdőt céloztunk meg, ahol tenger part is van.
Nagyon szép erdő. És mostmár megint olyan jó illatuk van ezeknek a fenyőerdőknek.
Puha moha párnák, zuzmók, páfrányok. Fenyőfák alatt sok lerágott toboz, amit a mókusok hagytak.
És az is jó, hogy az erdőben legalább rögtön zöld minden, a fenyő, és a sok moha miatt.
Apának az tetszett a legjobban, hogy ott ült 15 fokban a befagyott tenger partján. Mert a tenger még mindig be van fagyva és az erdőben is lehet még havat találni. Az erdő szélén az út még néhány helyen tiszta hó meg jég, mert oda nem süt a nap.

Fiúk a parton

Jeget törtek, sziklán mászkáltak, kidőlt fán mentek végig, meg ilyesmiket csináltak a fiúk. Találtam egy nyeles pöfeteggomba telepet, biztos még ősszel nőttek, ki volt lukadva mindegyiknek a teteje. A fiúk spóra szórást tartottak. Leszedték a gombákat és ha megnyomták őket, akkor a lukon jött egy spóra felhő. Így vetették a gombát mindenfelé.
Csipeszke is talált mindenféle érdekeset az erdőben, jött-ment.

Marcus elől, Levente utána, végig másztak ezen a kidőlt fán,
Apa pedig segített nekik.

Levente gombát vet

Csipike

Kidőlt fa

Apa és Levente teker

Pihennek a fiúk

Leventét nagyon megdicsértük mikor hazaértünk, mert nagyon ügyesen és kitartóan tekert, főleg ahhoz képest, hogy tegnap csinált először ilyet. Mi is jól elfáradtunk, akik máskor is tekertünk már és mégis szépen jött velünk.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak!

Az oviban és az iskolában készített húsvéti csibék. Marcus csinálta a kártyát,
Levente hajtatta a füvet, a kosárkában, pedig a tojásvadászaton talált tojások vannak.

Nagypéntek munkaszüneti nap Finnországban, úgyhogy most 4 napos szünet van. De nem megyünk sehova, mert a gyerekek leszavazták.
Ma reggel különben is 4 fok volt és köd. Csak este 5 órára lett egész szép idő, akkor Levente gyors szervezet egy bicaj túrát. Mert most nagyon büszke magára, mert el tud indulni, meg tud állni, meg menni is tud a bicajjal. Menni már tavaly tavasszal is tudott, de a többit a héten tanulta és most már tényleg ügyes. Már majdnem olyan jól tud bicajozni, mint Marci 5 évesen. De örülünk, hogy végre élvezi a dolgot és el lehet vele indulni bicajozni.

Tegnap Marcusék persze nem tanultak, játszottak, húsvéti kártyát gyártottak.
Leventééknél tojás vadászat volt. Az egész óvoda tele volt pici csoki tojásokkal.

Ma itthon is csináltunk húsvéti dekorációt. Vagyis leginkább én, a fiúk kicsit segítettek.
Mostmár vannak virágos, tojásos lógók, van a tollas barka csokrunk, van tulipán csokrunk a boltból és van sonkánk is a boltból. Meg tojás. A sonkának semmi köze ahhoz amit otthon ennénk, de sonka.

Leventéék az oviban hajtattak füvet is, mert itt ez a szokás. Gondolom, hogy legyen valami kis zöld, mert kint még semmi híre. Vágtam ágakat a fekete berkenye bokorról, azt is betettem a barkák mellé. És ki is zöldellt, virágok is lesznek rajta.

Mämmit azt nem vettünk hiába hagyományos finn húsvéti étel. (Az a rozsos trutyi, ami öreg szilvalekvár kinézetű és izű, amiről már egyszer irtam.)

Hogy locsolóink lesznek-e, azt nem tudom.

Ma délután már egész szép idő volt. 13 fok és szépen sütött a nap.
Most éppen majdnem az összes kabátunk elő van véve, mert délelőtt még csak 1 fok volt, téli kabátba mentünk, délután meg előszedtem a széldzsekiket. Nagyon kafa, hogy nem férünk a sok cucctól.
Levente még plusz gatyát is húzott reggel, mert kirándulni mentek.

Itt tőlünk nem olyan messze van egy Turkuhoz tartozó sziget, Hirvensalo, és ott néztek meg egy kápolnát.
Egy kis modern kápolna, 2005-ben épült. 2007-ben egy olasz alapitvány nagydíját kapta érte az építész, Matti Sanaksenaho. Háromszázhuszonvalahány 2004 és 2007 között épült pályaműből választották az "ökumenizmust sugárzó Szent Henrik kápolnát. Az érdekes terű kápolna egy dombon áll és remek példáját adja a táj és az építészet egységének."

Kívülről

Belülről

A képek innen vannak.

Leventének belülről nagyon tetszett. Azt mondta, hogy mikor beléptek, azon a végén csak egy kevés fény van, fent a tetején van két kis ablak, aztán sehol nincs ablak, csak a másik végén oldalt az aljától a tetejéig.
Ettől van ez az érdekes hatású belsőtér. Nekem nagyon tetszik, majd elmegyünk még megnézni mindannyian.

Ez a Marcus iskolája meg elképesztő. Alig tanulnak valamit. Én nem tudom mit csinálnak.
Múlt héten egy oldalt csináltak meg a matek könyvből, meg két mondatot irtak az angol füzetükbe. Ennyi volt az egész hetes produktum. Valami katalán nőcik voltak itt, azok szórakoztatták őket tanulás helyet.
De még ezen a héten sem haladtak valami sokra.
Hétfőn extra angol, meg két tesi óra. Tegnap ki sem nyitotta a táskáját, mert valamilyen húsvéti előadáson voltak a templomban, utána virágot festettek. Ma tűzriadót tartottak, előtte elmagyarázta Ms Robertson, hogy mit kell tűzriadókor csinálni, ezt később leírták, aztán kicsit olvastak. Meg bekarikázott Marci két oldalt matek házinak, azt itthon megcsinálta. Ennyi. Nem szakadnak bele a sok tanulásba.

Ma sem volt szép idő. Legmagasabb hőmérséklet 4 fok, hozzá felhős ég.

Volvós bácsiék nem voltak itt egy-két hétig és most barnára sülve kerültek elő. Biztos elmentek valahova melegebb éghajlatra, már ők is unják a telet.
Volvós bácsi első dolga volt, hogy lemosta a Volvót 1 fokban. Jó szórakozás.

Apa ma Porvooban volt valami ügyfélnél a programjuk miatt.

Tegnap beszélt Tapanival, hogy mi újság vele mióta kirúgták.

Elsőre a céget nem rázta meg annyira a válság, mert néhány éve kicsit már elszálltak maguktól és ezért egy-két éve voltak megszorítások, takarékoskodó intézkedések. De aztán csak begyűrűzött ez a válság, mert egyre több ügyfél döntött úgy, hogy elhalasztja a szoftver fejlesztést és így egyre kevesebb munka lett. Úgyhogy bejelentették úgy másfél hónapja, hogy elküldenek Ouluból és Rovaniemiből 15 embert. Ouluból 10-et Rovaniemiből 5-öt. Beszélgettek az emberekkel, gondolkoztak, aztán abban az időben mikor ott voltunk Lappföldön, bejelentették, hogy mégis inkább Rovaniemiből küldenek el 7 embert és 8-at Ouluból, mert Rovaniemi messze van az ügyfelektől. Rovaniemiben összesen kb. 20 dolgozó volt, úgyhogy erősen megcsappantották a létszámot és szegény Tapani is a kirúgottak közé került.
Budapestről is elküldtek 4 embert, a többi irodából itt Finnoban és Szegeden egyenlőre nem küldtek el senkit. Csak a turkui céges autót adták el.
Tegnap azt mondta Tapani, hogy a maradék rovaniemi irodában nem valami jó a közhangulat. Nem érti, hogy miért pont őt rúgták ki, meg a munkatársai sem értik. Pedig előre megmondta Tapani, hogy nem észérvek alapján fog történni az elbocsátás.
Azért nincs nagyon elkeseredve. Megpróbálja ugyanazt csinálni, mint eddig, csak magánvállalkozásban. Ha kell akkor CCC-nek, de másoknak is fog dolgozni remélhetőleg. Meg persze ott vannak a lovak.

Ami Apáék cégénél van az semmi, más cégek itt is ugyanúgy megroggyantak, mint máshol, sok tönkre fog menni.

Mivel nem beszélgetünk az emberekkel nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent itt a válság kisember szinten. Ági mondta, hogy a piaccsarnokban, ahol a boltja van, minden üzlettulajdonos panaszkodik, hogy jelentősen visszaesett a forgalom. A kajásoknál is. Az olaszok közül is az egyik pizzériás kilépett a boltból, mert most csak egy embert tud eltartani az üzlet.
Ő is csökkentette Edina munkaidejét, mert veszteséges a bolt. Talán igy nullszaldós lesz, leginkább Áginak kéne ott ülnie a boltban, hogy egy kis nyereség legyen, de azt három gyerekkel egyedül elég nehéz megoldani.

Azt látom még, hogy Mazda6 szomszéd az idén még nem ment el itthonról, úgyhogy gondolom nem dolgozik, pedig tavaly még minden reggel elindult valahova és csak este jött haza. Született ugyan közben egy kisbabájuk, de azért gondolom apuka elmehetne dolgozni, ha lenne munkája.

Hát ennyit a válságról. Apa munkája úgy tűnik nincs veszélyben, úgyhogy mi megleszünk.

Reggelre őszbe csavarodott az idő. 1 fok volt és köd. Mondtam Apának, hogy menjünk mostmár haza.
Még délben is pontosan ez volt a helyzet, Levente kérdezte, hogy miért nem látszik a templom tornya. Aztán délután kisütött a nap és 5 órára 8 fok lett. Akkor mentünk el sétálni. Mostmár 8 óra után megy le a nap, jó sokáig van világos.

Elkezdték összetakarítani a sok apró követ amit szétszórtak a hóra. Ellesznek vele egy darabig. A fölöttünk lévő 3 sorháznál több, mint 4 óra hosszáig dolgozott egy kis söprögető gép mire mindet összeszedte. Nálunk még nem jártak, pedig bicajoznának a fiúk és Levente már elesett ezeken a kavicsokon, kicsúszott alóla a bicaj amikor kanyarodott.

Befejezem a kirándulás leírást.

Részletes beszámoló
Ötödik, befejező rész.

Egész héten gyönyörű időnk volt Lapföldön. Szombat délelőtt is, de mire Vaasa közelébe értünk szakadt a hó. Vaasaban egy hostelben aludtunk. Kád volt a fürdőszobában. Csipesznek nem kellett sokat könyörögni, hogy menjen fürödni. Az egész hostelben még két szoba volt kb. kiadva a mienken kívül. Úgyhogy reggel csak ott kellett hagyni a kulcsot a szobában, mert nem volt recepciós.
Szerettünk volna Vaasaban körülnézni egy kicsit, főleg a hozzátartozó szigetvilágra ránézni, de még mindig zuhogott a hó, úgyhogy ezt kihagytuk.
Viszont útközben megálltunk Raumában.
Minden nagyobb finn város történetében van egy tűzvész, és a maradék város most múzeum.
Rauma kivétel. Itt nem volt tűzvész és az óvárosa teljes egészében megmaradt és Finnországban elsőként lett a világörökség része. Nagyon szép faházas városrész. Most is laknak a házakban, boltok működnek bennük.
Mire odaértünk már nem esett a hó és a nap is majdnem kisütött.
Sétáltunk az utcákon. Megnéztük a régi városházát, templomot, meg a sok szép házat. Beültünk egy nagyon aranyos kávéházba. Tényleg olyan, mintha a múltszázadból maradt volna ott. Mármint a XIX.-ből. Egy öreg néni, meg egy öreg bácsi ült a kirakat melletti asztalnál. Biztos odajárnak már 70 éve.

A templom és a városháza tornya

Apa és Csipike

A régi városháza

Házak, szebb lenne ha nem állna ott a sok autó.

Szent Kereszt templom. Ferencesek épitették a 15. században,
a tornya az 1800-as évek elején készült

Az egyik legszebb ház a Marela. A 19. sz-ban épittette
egy gazdag kereskedő-tengerész

Apa egyik kézzel gyerekeket tart, másikkal fényképez

Miután eleget nézelődtünk és a gyerekek is más kellően vizesek voltak (valamiért sok háznál a lábazat tetejénél végződtek a csatornák, a fiúk csak a csizmájukat tartották a víz alá, de Csipesz az egész lábát) elindultunk vissza Turkuba.

Azt elfelejtettem írni, hogy Apa irt irgum-burgum levelet kettő helyre azzal kapcsolatban, hogy 70 euroért kínálják a mökit az interneten, aztán 100-ért adják, és mind a kettő helyről visszaírtak. Az egyik hely sajnálkozását fejezte ki, hogy csalódtunk a szolgáltatásban és megköszönték a visszajelzést. A másik viszont azt írta, hogy jól van, küldik a pénzt. A bácsi azt állítja, hogy ő azt hitte, hogy 3 éjszakát maradunk és azért kért 200 eurot. A bácsi kicsit hazudós, mert pontosan tudta, hogy 2 éjszakára akarjuk bérelni a mökit és azt is mondtuk, hogy éjszakánként 70 és erre mondta, hogy nem, hanem 100. De mindegy, a lényeg, hogy talán visszakapjuk a pénzünket. Azt ígérték.

Irigykedve hallottam, hogy otthon csuda jó idő van. Itt tegnap esett az eső. Nem nagyon, csak úgy szemerkélt. Azért délután elmentünk a szigeti strandra. Ez is rajta volt a kívánságlistán. Elég sokáig ott voltunk, a fiúk jót játszottak. Csipike az aludt az autóban, aztán még ő is játszott egy kicsit. Én meg vízelvezettem. Már egy apuka csinált egy csatornát a gyerekeivel, de mikor ők elmentek kibővítettem a rendszert. Egy hatalmas tócsa volt a játékok körül. De mire Csipesz felébredt, sikerült annyi vizet elvezetni, hogy ne merüljön meg a ő mini gumicsizmája sem. Az ilyen vízelvezetés kicsit kompenzálja, hogy nem szöszöghetek otthon a kertben. Eléggé hiányzik.

Ma itt voltak Ágiék. Mióta Pirikéék elmentek nem is voltak itt vendégeink. Ági az a magyar csajszi, akinek a középső lánya Marcus osztálytársa.
Valamennyit tudnak a lányai magyarul, de nem szólalnak meg csak angolul, de azért jól elvoltak. Először mesét néztek, aztán játszottak Csipesszel. Levente is próbált velük valamit játszani, de főleg Csipesz cipelésével voltak elfoglalva.
Mi meg beszélgettünk Ágival. Nem egyszerű az élete. A férje még mindig Szaud-Arábiában van, ő meg itt kínlódik egyedül. A bolt, amit nyitott nem megy. Itt is sokat esett a forgalma minden kereskedelmi egységnek a válság miatt. Most azon gondolkoznak, hogy egy másik országba kéne inkább költözni. De még nem tudja. Minden esettre most másik lakásba költözik, majd megyünk neki segíteni.

Ma van virágvasárnap és itt van egy olyan szokás, mint nálunk a villőzés, hogy feldíszített barkaágakkal járnak házról-házra a gyerekek. Otthon csak lányok járnak, itt is főleg lányok voltak, de azért volt kisfiú is. Otthon boszorkánynak öltöznek, itt is maskarákban voltak, boszorkány, varázsló kalap, ilyesmi. Verset mondanak, közben úgy tesznek, mintha megcsapkodnák az embert a barkaággal (persze nem merik) és sikert és jólétet kívánnak (olvastam, hogy ezt kívánják, mert a versből semmit nem értettünk), cserébe cukrot, csokit, pénzt kapnak. A barkaágakat utána meg is kaptuk.

Az első csapat. Tollakkal van az összes ág díszítve amit kaptunk,
ennek nem tudom mi a magyarázata.

A baj csak az volt, hogy mi nem tudtuk, hogy van ilyen és nem voltunk rá felkészülve. Nem volt itthon se cukor, se csoki. Még jó, hogy kekszet vettem, hogy ha jönnek Ágiék, akkor legyen. Ezt a kekszet osztogattuk el, mert jött vagy 4 különítmény. Ágiék meg szerencsére nagyon szeretik a kakaós csigát, amit sütöttem nekik és nem kellett a keksz.
Pont azon gondolkoztam, hogy kellene húsvéti dekoráció, de honnan lesz hozzá barka, de mostmár van. Tele van vele a váza.