Tegnap egész délután zuhogott a hó. Olvadt is, mert úgy 1 fok volt, de maradt rengeteg, mert naplemente után már lehűlt a levegő és még akkor is esett.

Ms Robertson már megint eltűnt. Már csütörtökön sem volt. Remélem hamarosan előkerül.
Egy fiatal tantóbácsi volt velük mind a két nap. Pénteken valamikor csatlakozott hozzá egy japán tantónéni is.
Marcus egy csomó meglepetéssel jött haza.
Én kaptam egy rajzot, ami engem ábrázol, kis koronával a fejemen, csíkos pólóban. Meg kaptam egy karkötőt. Levente is egy karkötőt kapott. Csipesz egy fejdíszt, meg egy karkötőt. A Levente karkötője zöld bársonyos drót féléből van, a Csipesz fejdísz és a karkötőink, ezüst bigyós drótból van hajlítgatva. Meg egy egyszerű origamit is hozott, amit a japán nénivel csináltak.

Apa tegnap Helsinkiben volt. Jövő héten lesz a Microsoftnak valami bemutatója, ahol ők is bemutatják a programot, amin mostanában dolgoznak. Tegnap kellett elmenni a Microsoftos fickóhoz megmutatni, hogy mi lesz az előadás anyaga. Nagyon tetszett neki. Apa meg lett dicsérve.

Ma reggelre -12 fok lett. Gyönyörűen sütött a nap.

Február 28. zászlós nap. A Kalevala napja. 1835-ben Elias Lönnrot ezen a napon jelentette meg a Kalevalát. Éveken át gyüjtött népi énekeket és ezekből állította össze a finn nemzeti eposzt.
Se Leventéék se Marcusék nem foglalkoztak vele az oviban-suliban.

Délelőtt piacon voltunk, meg megpróbált Apa új bérletet szerezni Macinak, csak elfelejtettük vinni a finn regisztrációs számát és csak az alapján tudják megnézni, hogy jogosult-e rá. De majd 5 euroért adnak újat.
A tévénket is visszavittük oda, ahonnan vettük. Már kedd óta nem tudunk bele életet verni.
Nagyon megértőnek mutatkozott a srác, majd elviszi szerelőhöz. Apa azt mondta, hogy ő nem ad 50 euronál többet a szerelésért, erre azt mondta a srác, hogy ha lehet egyáltalán javítani, akár 80 euroba is kerülhet, de akkor ő majd az 50 feletti részt kifizeti. Aztán 3 hónap múlva visszavisszük, és megalkudunk vele, hogy ad-e érte pénzt és ha igen, akkor mennyit.
Majd meglátjuk, hogy egyáltalán hajlandóak-e vele foglalkozni.

Délután Marcust elvitte Apa hokimeccsre. Jövő héten lesz a szülinapja, most ő volt a soros.
Tetszett neki, de azt mondta, hogy ő többet nem akar menni.
Bonyolult volt neki, nem értette, hogy mit kell figyelni. Aztán elbambult, lőttek egy gólt, hirtelen hatalmas zaj lett és Marci úgy megijedt, hogy sírva fakadt. De aztán megvigasztalódott és jól érezte magát.

Mi elmentünk szánkózni.
Először egy új helyet néztünk meg. Jó széles pálya, messzire is lehet csúszni. Csak most a friss hó még nem volt letaposva és így nem csúszott valami messzire a szánkó és Leventének így nem is volt kedve szánkózni. Inkább havat evett. Mondtam neki, hogy ezért fölösleges volt idáig eljönni, hó otthon is van.
Aztán átmentünk a hozzánk legközelebb eső dombra és onnan csúszkáltak. Levente nem túl sokszor csúszott le. Még mindig havat evett. Csipesz viszont önállóan cirkulált.
Egy sávban annyit csúsztak már a gyerekek, hogy jéggé vált a hó és az annyira csúszik, hogy Csipeszke hanyatt feküdt és csak úgy a kabátján meg a nadrágján lecsúszott. Aztán feljött, lecsúszott, feljött, lecsúszott, kb. 20-szor. Nagyon élvezte, kacagott amíg le nem ért. Aztán azt mondta, hogy mostmár menjünk haza és elindult. Szaladt hazafelé. Leventével mi még kétszer lecsúsztunk, aztán futottunk utána.

Egész délelőtt zuhogott a hó. Vasárnap ilyen időben nem mentünk ki.
Olvadt is, mert kb. 1 fok volt.

Délután elmentünk hüllőkiállítást nézni, de inkább nem kellett volna. Persze akkor a fiúk lerágták volna a fülemet.
Bementünk busszal a városba. Kifizettünk 33 euro belépő díjat. Volt kb. 50 terrárium, de sokban ugyanolyan kígyó aludt. Max. 25 féle állat volt. 1 teknős, 5 gyík, 1 tarantula meg 18 féle kígyó. Na jó, voltak táblára tűzött bogarak, lepkék, sáskák is, de az is úgy volt, hogy egyféle tábla volt kirakva sok helyre.
Otthon is szoktunk menni ilyen kiállításra mikor Szegeden jár éppen. De ott sokkal több fajta állat szokott lenni, ötöd ennyi pénzért. A srácok is kicsit csalódottak voltak, mert azt gondolták, hogy majd olyan lesz, mint az otthoni. Mikor végig néztük, csak ott álltak, hogy ennyi volt? Biztos nincs több?
Volt egy része a kiállításnak, amit nem elemeztünk ki részletesen, mert szerintem borzalmas volt. Torz szülöttek voltak kiállítva. (Lehet, hogy ezek miatt fizettünk ki annyi pénzt?)
Állatok kipreparálva, emberekről fényképek, viasz másolatok. Két fejű borjú, két fejű bárány, nyolc lábú malac, három lábú ember, mindenféle dudoros fejű emberek a múltszázad elejéről, szakállas nő, sziámi ikrek. Egy kis sziámi iker múmiát nézegetett Levente, úgy gondolta, hogy valami majmocskák lehetnek, de szerintem az volt odaírva, hogy ember gyerek, de finnül volt, nem értettem pontosan. Meg nem is akartam felvilágosítani Leventét. Persze már beszéltünk róla, hogy előfordul olyan, hogy összenőnek az ikrek az anyukájuk pocakjában, de mások nyomorúságával szórakoztatni embereket, szerintem nem szép dolog.

Sétáltunk kicsit a sétálóutcán, aztán jöttünk haza.
A buszon kiderült, hogy Marcus elhagyta a bérletét. Mikor mentünk be a városba, nem rakta vissza a zsebébe, és biztos ott maradt a buszon. Mi középen szálltunk fel, ő pedig elöl és ott állt kétségbe esve, hogy nincs meg a kártyája. Odamentem, nézegettük a zsebeit, nem lett meg a bérlet. Odamentem a sofőrhöz, hogy megbeszéljem vele, hogy mi legyen. Hol lehet megtalálni a buszon felejtett dolgokat, fizessek-e a gyereknek egy buszjegyet, vagy mit csináljunk. Elkezdtem mondani angolul, hogy elhagyta a gyerek a kártyáját, de az csak legyintgetett, kb. hogy ő nem tud angolul. Vettem elő a pénztárcámat, hogy akkor veszek neki egy jegyet, de a sofőr nem akart velünk foglalkozni, ránk sem nézett, csak legyintgetett. Mondtam Marcusnak, hogy akkor menjünk üljünk le.
Marcus ott szomorkodott, hogy akkor most mi lesz?
Egy ittas bácsi meg elkezdett hozzánk beszélni finnül. Kirakott a zsebéből egy marék cukrot és valamit magyarázott. Először csak mosolyogtam, annyit értettem, hogy kis gyerekek, meg minden jól van. De aztán fel kellett világosítani a bácsit, hogy nem tudunk finnül, de ez egyáltalán nem zavarta. Néha beiktatott egy-egy angol szót a mondanivalójába és tovább magyarázott. Alig vártuk, hogy leszálljon már.
Nekünk a végállomáson kell leszállni, és mikor már csak mi voltunk fent a buszon, elkezdett hozzánk beszélni a sofőr. Csak annyit értettem, hogy fiú. Gondoltam azt akarja mondani, hogy jegyet kellett volna venni Marcusnak. Nagyon mérges lettem, mert ott álltam, hogy vegyünk jegyet, de akkor nem foglalkozott velünk. Lehet, hogy ennyi időre volt szüksége, hogy felfogja, hogy mit akartam? Odamentem, hogy akkor kifizetem azt a hülye jegyet, erre becsukta a kasszát, hogy nem kell kifizetni, de tovább magyarázott, leszállt utánunk a buszról és még mindig hozzánk beszélt, szerintem még mindig azt magyarázta, hogy kinek kell jegyet venni és kinek nem, de már nagyon felidegesített. Amikor fizetni akartam rám sem bagózott, akkor most mit szövegel itt arról, hogy kinek kell jegyet venni. Mondtam neki magyarul, hogy hagyjon minket békén.
De az csak magyarázott míg el nem tűntünk a láthatáron.
Itthon megkerestem a suli tájékoztatóját erről a bérletről, 5 euroért lehet másikat kapni az elhagyott helyet. De Apa azt is el tudja képzelni, hogy meg lesz a buszon felejtett, mert szerinte lehet, hogy Marci regisztrációs száma is rögzítve van a kártyán. Majd meglátjuk.

Fel vagyok iratkozva a finnországi magyarok levelező listájára. Most jött egy levél, hogy a malév olcsóért ad repjegyeket Helsinkiből Budapestre és vissza. Megnéztem és Budapestről Helsinkibe és vissza is lehet találni kedvező árú jegyeket. Áprilisra találtam 38.000 Ft- os jegyet, ami jó árnak számít. Szóval ha valaki meg szeretne még minket látogatni, az most keresgéljen. Szeretettel várjuk!

Marcusék egész nap a Viima nevű helyen voltak. A Viimában különböző kézművességeket lehet kipróbálni, tanfolyamokat is tartanak. Ott van a régi lakásunktól nem messze, ha most is ott laknánk, biztos ott korongoznék.
Macusék nemezeltek. Szerencsére nem golyókat csináltak, mint itthon, hanem egy nemez képet. Nem hozták el, mert még vizes volt. Majd később valahogy eljut hozzájuk, most ők vitték a suliba a másodikosok nemezeit. Marcus ügyesen elmesélte, hogy hogy csinálták, majd ha látom a képet, akkor fogom tudni pontosan, mert azt nem tudta teljesen elmagyarázni, hogy miből rakták ki a mintát. De tetszett neki a végeredmény, habár a gyúrás kicsit unalmas volt. Hát az hosszadalmas művelet.

Egész nap sütött a nap és nagyon jó idő volt. Olyan kedély javító hatása volt, mint mikor otthon hirtelen 12 fok lesz és süt a nap. Itt ugyan csak 0, vagy 1 fok volt, de a madarak is csiviteltek hozzá. Otthon biztos neki fogtam volna valamit metszeni, de itt ilyeneket nem tudok csinálni, úgyhogy csak feltöltöttem a kocsi ablakmosó folyadék tartályát, meg eldobáltam a teraszról a havat.

Délután elmentünk a dínók földjére, mert a múltkor Csipesz pisi-problémája miatt a fiúk nem mászkálhattak eleget a sziklákon. Most pótolták a dolgot. Marcus halálugrásokat hajtott végre magas sziklákról. Leginkább fenéken csúszáshoz hasonlítottak ezek az ugrások.
Az erdő nagyon szép tud lenni így havasan. Láttunk sok állat nyomot. Főleg mókusét meg nyúlét.








Rámentünk a tengere is. Én nem tudom, hogy mikor szabad rámenni, főleg, hogy most két napja 1 fok van, (igaz csak napközben, éjszaka -7) de gondoltam a helyiek biztos tudják, hogy mit csinálnak. Ők pedig ott voltak a tengeren, síeltek, futottak, babakocsit taszigáltak.
Csipesz megcélozta a túlsó partot, úgy kellett elkapni. Majd hétvégén Apát is elvisszük, mert nagyon szeretne a befagyott tengeren mászkálni. Pedig semmi különös. Majd ő is meglátja. Nem is tudja elképzelni az ember, hogy most alatta valahány cm víz van.

Levente a tengeren

Tengeri naplemente

Az IKEA-ban vettünk Marcusnak majdani születésnapjára egy nagy sünit kis sünivel. Most Csipesz mindenhová cipeli magával Kissünit. A mamája meg várja otthon.
Az utolsó hegyről fenéken leközlekedés alkalmával Kissüni lemaradt. De ezt csak később vettük észre, úgyhogy vissza kellett érte menni. Pedig már kezdett hűvösödni, lement a nap és már 6 óra volt.

Csipesz Kissünivel

Levente nagyon jól érezte magát a szánkózáson.
A Ruisallo legvégén lévő kemping parkolójából csúszkáltak lefelé.
Az óvónénik vittek hot-dognak valót, meg forrócsokit és ez volt a tízóraijuk.
Pontosan nem értem, hogy miért kellett a várostól 12 km-re eltávolodni ahhoz, hogy szánkózzanak, van ezer hely az ovihoz közelebb is, de jó kis kirándulás volt.
A parkolóból nem tudtam kijönni a kocsival, mert annyira csúszott.
Ezeket a finneket egyáltalán nem érdekelte, hogy én ott pörgetem a kocsikerekét és az nem halad sehova. Eszükbe nem jutott, hogy megtolják a kocsit.
Egyre hátrébb mentem és onnan próbáltam neki futni, de nem akart elindulni az autó. Végül betolattam az ovisok mellé, itt kb. vízszintes volt a talaj, így elindultam befelé a parkolóba, megfordultam és hajtottam kifelé lendületből, éppen jöttek be a parkolóba ketten, azoknak biztos nem tetszett, hogy nem lassítok, hogy ők jól elférjenek, de akkor kezdhettem volna elölről az egészet.

Marcusért így kicsit később értünk, mint szoktunk, de nem lett tőle semmi baja.
Hívták a nagyok olvasni, de nem volt kedve, pedig most ráért volna. Reggel meg is beszéltük, hogy később megyünk érte, és addig nyugodtan olvashat. Inkább kint játszott.
Nem volt hideg, 0 fok körül volt egész nap.

Most hozta haza a maradék 3 hónap tesióratantervét. Márciusban korcsolyázni fognak, áprilisban úszni, májusban kint játszani.

Délután kimentünk a hóba. Meg kellett reparálni a hókunyhót. Mikor kész volt, akkor Marcus bemászott és be kellett falazni. Aztán kitört, Levente mászott be és őt kellett befalazni. Őt teljesen. Marcusnak hagytunk lukat, ahol be tudjuk adni neki a vacsorát, mert először azt mondta, hogy ott éjszakázik.

Marcus befalazva

Levente befalazva

A szomszéd nagyház parkolójába is átmentek játszani. Össze van durva egy kupacra a hó. Egy részét elvitték teherautóval, de a maradék is elég nagy ahhoz, hogy érdekes legyen rajta ugrálni. Még sötétedés után is dobálták a nagy hódarabokat.

Ennyire még nem volt sötét, csak a vaku ennyit tudott bevilágítani.
És nem csillagok vannak az égen, csak éppen esett 3 percig a hó.

Nincs semmi különös.

Marcusnak csak 10.15-re kellett mennie és már 12.15-re lehetett is érte menni. Két tesi órája volt. Komolyan elgondolkoztam rajta, hogy mi a frásznak megy iskolába.
Na jó, legalább angolul beszélnek hozzá két óra hosszáig, már amennyit egy tesi órán beszélnek. Meg Ms Robertson tartotta az órát, mert a régi torna és ének tanáruknak már túl nagyra nőtt a pocakja. Hamarosan szülni fog. Ő volt a tetű felelős is. Idönként jött egy emil, hogy tetűt találtak az iskolába és leírták, hogy mit kell ezzel csinálni. Szóval a hajtetvek itt is jól érzik magukat. Csak itt könnyebb kiírtani őket, mert pl. azt javasolták, hogy az ágyneműt tegyük a felfűtött szaunába, vagy a sapkákat tegyük a mélyhűtőbe, vagy ha elég hideg van, akkor egyszerűen tegyük ki egy éjszakára és akkor jól megfagynak ezek a kis élősködők.
Megnéztem a gyerekeket, de szerencsére nem találtam tetvet a hajukban, úgyhogy nem kellett még ezeket a trükköket kipróbálni.

Kaptunk egy papírt, hogy most azt találta ki a szülői munkaközösség, hogy zoknikat árulnak. Mert zoknira mindenkinek szüksége van. 10 euro lesz egy csomag. A csomagban 1-2 vagy 3 pár zokni lesz. Biztos minőségtől függ. 6 eurot fizetnek érte, a maradék 4 megy az iskola javára.
Majd hozza Marcus a csomagot, hogy meg tudjuk nézni, hogy milyen zoknikról van szó, és az alapján lehet rendelni. Kíváncsi vagyok milyen lehet egy 10 euros zokni...

Busszal mentünk Leventéért. Ilyenkor a piacon bevásárolunk, amíg várunk arra a buszra, amivel Apa munkahelyére megyünk.
A piacon sokkal olcsóbb minden, mint a boltba, nem árt legalább egyszer egy héten ellátogatni oda. Két zöldséges van egymással szemben már vagy november óta. A többi biztos úgy döntött, hogy ők nem fagyoskodnak. Vettünk 1 euroért mandarint, almát. Almát itt a boltban is lehet 1 euro körüli áron kapni. De pl. 1,5-ért vettünk paradicsomot, amit 4 euro alatt nem nagyon lehet kapni boltban.
Óriási kupacokba van összetolva a sok hó a piatéren. Levente megállapította, hogy ha ebbe csinálnának kuckót, akkor akkorát tudnának csinálni, hogy abban Apa is fel tudna állni.

Leventéék holnap Ruissaloba mennek szánkózni. Ruissalo a városhoz tartozó egyik sziget sok erdővel, meg dombbal.

Reggelre tényleg esett elég sok hó.
Tegnap azt terveztük, hogy ma elmegyünk és megnézzük, hogy ilyenkor télen milyenek a szigetek. De egész nap esett a hó, fújt a szél, ezért inkább nem mentünk sehova.
Takarították a havat egész nap a szomszédok. Visszahordta a szél, meg esett is, úgyhogy nem sok eredménnyel. Az 5-ös a mázlista, neki pont lefújja a járdájáról a szél a havat és mellette szép csomóba rendezi.
5 óra után kimentünk mi is. Néhány perc múlva elállt a havazás. Letakarítottuk az autót, hogy holnap reggel kevesebbet kelljen. A járdát is letakarítottuk.

Levente

A sufni falához dobáltuk a havat, meg Apa kihozta a közös tárolóból a nagy hódúrót és azzal is hozott havat a hókunyhóhoz.
Lapogattuk a havat, Marcus kaparta ki belülről.

Marcus dolgozik

-2 fok volt egész nap, úgyhogy a hó nem tapadt.
Mikor majdnem kész volt beszakadt a teteje. Marcus odadugta belülről a fejét, dobáltam rá havat, aztán belülről még tapasztott hozzá. De akkor másik helyen szakadt be. Kértem Apától bentről vizet, bevizeztük a havat, hogy jobban tapadjon és úgy javítottuk a háztetőt.
Egész nagy hely van benne.
Remélem nem lesz olvadás és eljátszhatnak benne a gyerekek még egy darabig.

Csipeszke kipróbálja, hogy jó lesz-e

Ilyen nagy hódúró-lapátok is vannak errefelé. Nem kispályáznak!