Szászék Finnóban

Az idő vacakol. Egész nap szemerkél, vagy esik.
Mesét nézünk, veszekszünk, tümmögünk.
Marcussal kicsit tanultunk a magyar könyvekből.

Jövő hét pénteken nemzetközi kajafőző estet tartanak a suliban.
Akkor beszélték meg, amikor a kultur sokkos beszélgetés is volt, Apa nem írt fel minket főzésre, mert nem tudta, hogy mit szólnék hozzá.
De múlt héten mikor bementünk Ági boltjába, azzal fogadott, hogy " jó, hogy jösz, mert beszerveztek magyar kaját főzni és te is jössz." Mondtam jó, főzzünk nekik. Gulyáslevest kértek, azt ismerik. Szívesebben főznék lecsót, csak nem lehet hozzá paprikát kapni, vagy túrós csuszát, de itt nincs rendes túró, meg szalonna. Vagy valami más magyar kaját, hogy nehogy azt higgyék, hogy állandóan gulyáslevest eszünk.
Na mindegy, legalább megtudják milyen egy jó gulyás, mert itt készen is lehet kapni zacskóban, mint otthon a tejet. Nem kóstoltam, de nem hiszem, hogy nagyon finom lenne.

Aztán Ági azzal jött, hogy ő nem tud jönni, mert nem tudja hova tenni a gyerekeket, de aztán kiderült, hogy lesz gyerek vigyázás, úgyhogy mégis csak főzünk.
Csak úgy lazán azt mondták, a hány személyre főzzünk kérdésre, hogy 50. Mármint 50 személy tudja megkóstolni. Úgyhogy dunsztom nincs, hogy mennyi levest főzzünk. Azt gondoltam, hogy főzünk 10 litert és akkor mindenki tud 2 dl-t kóstolni.

Akinek van róla fogalma, hogy mennyi hús kell 10 liter gulyásleveshez, az legyen kedves írja meg. Alsó becsléseket kérek, mert drága itt a marhahús.
Az más kérdés, hogy hogy fogom kideríteni, hogy hogy van finnül pl. a marhalábszár. Ilyeneket találtam eddig, hogy külső marha, meg belső marha. Hogy ez mit jelenthet?