Szászék Finnóban

Van kb. 10 lobogós nap itt Finnországban. Felvonják a zászlókat, de nincs munkaszünet.

Pl. október 10. is lobogós nap volt, az Aleksis Kivi születés napja, a finn irodalom napja.

Tegnap pedig, november 6-án A Finn Svéd Örökség Napja volt.
A finnországi svéd kultúrát ünnepelik és a finnországi kétnyelvűséget.
November 6. különben II. Gusztáv Adolf svéd király halálának napja. 1632-ben halt meg, az ő uralkodása alatt vált Svédország nagyhatalommá.

Állítólag a finnországi kisebbségi politika a legtoleránsabb. Mármint a svédekkel szemben. A lappoknak nem tudom mi a véleményük.

Az biztos, hogy 1919 óta a svéd is hivatalos nyelv a finn mellett.

Megkülönböztetnek egynyelvű finn, egynyelvű svéd és kétnyelvű finn-svéd vagy svéd-finn településeket. Egy település akkor kétnyelvű, ha a lakosságának 8 százaléka vagy legalább 3000 személy a másik hivatalos nyelvet beszéli.
Jelenleg kb. 395 egynyelvű finn; 21 kétnyelvű, finn többségű; 20 kétnyelvű, svéd többségű és 24 egynyelvű svéd település van. Finnország valamennyi településén, azonos szolgáltatást kell biztosítani mindkét hivatalos nyelven. Ez működik is, nem csak a törvény írja elő.

Főleg Finnország dél-nyugati, nyugati részein élnek svédek. Turku és Helsinki is kétnyelvű város. A szigetvilágban több svéd lakik, mint finn.

A kétnyelvű településeken minden két nyelven van kiírva. Mi is könnyebben tudjuk így megérteni a dolgokat, mert a svéd viszonylag közel áll az angolhoz, vagy a némethez.
Itt Turkuban először van a finn felirat és alatta a svéd, de a szigetvilágban ez fordítva van, mivel ott a svédek vannak többségben.

Itt Turkuban működik a svéd egyetem. 1918-ban alapították. Ezenkívül van két svéd nyelvű főiskola, Helsinkiben pedig kétnyelvű az egyetem és két főiskola. Az országban van 4 svéd színház is, svéd óvodák, iskolák.
13 svéd napilap és körülbelül 300 más svéd nyelvű újság jelenik meg. Az állami televízió műsoridejének körülbelül 10 százalékát a finnországi svéd televízió műsorai teszik ki.
Az adás digitális, a külföldi filmek feliratozva vannak, nincsenek szinkronizálva, általában választani lehet, hogy milyen nyelvű legyen a felirat. A Eurosporton pl. hangot is lehet választani 4 nyelvből. Finn, svéd, dán és norvég. (Egyikkel sem vagyunk kisegítve.)
A mozikban is játszanak filmeket svéd felirattal.
Minden árucikkre két nyelven írják rá, hogy mit tartunk a kezünkben.

Mindezek ellenére fogy a svéd kisebbség. A kétnyelvűek aránya viszont növekszik. Egyre többen szeretnék a gyerekeiket kétnyelvű iskolába,óvodába íratni, mivel a svéd közelebb áll más nyugat-európai nyelvekhez.
Aki finnül és svédül is tud, az általában a többség nyelvén szólal meg, ha pl. hivatalos ügyeit intézi.

Apa elbeszéléseiből pedig az tűnik ki, a finnek hozzáállása a témához ambivalens.
Egyrészt teljesen természetesnek veszik, hogy pl. itt Turkuban minden két nyelven van kiírva. Másrészt utálják a svédeket. Turkut is utálják, mert azt mondják, hogy svéd. Ha idejönnek az észak-finnek, ugrálnak a főtéren, hogy a tengerszint alá süllyedjen a város és eltűnjön. Apa oului főnöke máig nem érti, hogy mi vett minket rá, hogy Turkuba jöjjünk lakni.